A NeuroImage folyóiratban publikált tanulmány szerint már a rövidebb alvások is jelentős hatással vannak az agy idegsejtjeire, ezzel együtt javul az agy feldolgozó képessége is.
A kutatások azt mutatják, hogy már egy rövid szunyókálás is képes átszervezni az idegsejtek közti kapcsolatot, és az agy hatékonyabban tudja tárolni az új információkat.
Eredményeink arra utalnak, hogy már a rövid alvási időszakok is javítják az agy azon képességét, hogy új információkat kódoljon
– mondja Christoph Nissen professzor, a tanulmány vezetője.
Mi áll emögött?
Agyunk napközben folyamatosan dolgozik, hiszen az információk feldolgozása nem áll meg, ami erősíti az idegsejtek és a szinapszisok közti kapcsolatot.
A szinaptikus rendszer újraindítása akár napközben is megtörténhet egy rövidebb szunyókálással, ami segít az új információk raktározásában.
Ez különösen hasznos lehet olyan területeken, ahol a teljesítményt tesztelik.
A délutáni szunyókálás segíthet fenntartani a teljesítményt nagy terhelés alatt, és segíthet tisztábban gondolkodni és koncentrálni
– mondja Nissen.
A kutatók transzkraniális mágneses stimulációt alkalmaztak a vizsgálatok során, amivel az idegsejtek erősségét és rugalmasságát mérték fel. Egy 45 perces alvás után az agy szinaptikus erőssége csökkent, ami a helyreállítás folyamatára utal, ezzel pedig az új kapcsolatokra való képessége jelentősen javult.
Korábbi kutatások eredményei
Már korábban is foglalkoztak tanulmányok a délutáni alvás előnyeivel és hátrányaival. Akadt olyan kutatás, ami a memóriavesztéssel hozta összefüggésbe a rövid alvásokat, míg egy másik tanulmány szerint a fülzúgásban szenvedők számára sem előnyös.
Az eredmények részben ellentmondásosak, mert olyan tanulmány is született, ami a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát növeli. Miközben olyan eredmény is született, ami a délutáni szundikálás vérnyomáscsökkentő hatására hívja fel a figyelmet.
Ilona Merikanto alváskutató szerint a rövidebb, napi szintű szundikálás még mindig hasznosabb, mint hétvégén egy alvásmaratont tartani.
