Ha ételmérgezésről beszélünk, általában a rossz húsok vagy a megbuggyant tojás jut az eszünkbe, de ha nem is feltétlenül ezek, biztosan valami olyan, ami gyorsan romlik, és leginkább állati eredetű. Míg ezek tényleg veszélyesek lehetnek, és nem érdemes felelőtlenül fogyasztani őket (még mindig ér az aranyszabály, hogy ha büdös vagy nyálkás, inkább dobd ki), ha aztelmérgezésről van szó, letaszították őket a trónjukról – méghozzá nem mások, mint a zöldségek és gyümölcsök.
Bár a megromlott állati élelmiszereknek tényleg magas a veszélyfaktoruk, a zöldségek és gyümölcsök nagyobb valószínűséggel fertőződnek az ellátási láncon keresztül. Az Egyesült Államokban nemrég kelkáposztát és petrezselymet kellett visszahívni listeria és E. coli miatt. Nagyobb probléma, hogy a fertőzött zöldségek és gyümölcsök nem maradnak lokálisan, hanem sokszor az egész világra eljutnak, ott is tovább szórva a káros mikrobákat.
A leveles zöldségek azok, amelyek ilyen téren a legveszélyesebbek – nem véletlen, hiszen ezeket rendszerint nyersen is fogyasztjuk, így arányaiban nagyobb az esélye, hogy el is kapunk tőlük valamit. A legjobb, ha a zöldségeket és gyümölcsöket is főzzük vagy sütjük, de amit nyersen fogyasztanánk, azt is alaposan mossuk meg.
Egyébként a csirke is dobogós még, ha a legfertőzőbb élelmiszerekről beszélünk, az összes élelmiszerfertőzés 12 százaléka köthető hozzá. Ráadásul, ha megmossuk, a vízcseppekkel a környező ételekre is juthat a fertőzésből. A csirke után a dobogó harmadik fokán a marhahús, majd a tengeri herkentyűk és halak állnak.
De mit tehetünk, ha nem akarunk veszélyben lenni, mégis szeretnénk élvezni a helyi és akár külföldről is érkezett zöldségeket és gyümölcsöket? Valójában négy dolgot kell megjegyeznünk, ami egyszerűen, de nagyon hatásosan véd minket:
- meg kell tisztítani a termékeket,
- külön kell választani őket egymástól, még a tárolásnál is,
- külön kell őket megfőzni és megsütni,
- és ha későbbre szeretnénk elrakni, le kell hűteni mindet.
Még több érdekesség:
