Már így is tele van az internet olyan trükkökkel és receptekkel, amik az őrjítően ragacsos brownie-hoz vezetnek, és ehhez a hosszú listához most hozzáadunk egy újabb elemet. Ez a csokis sütemény amúgy is viszonylag kevés hozzávalóval dolgozik, ezek aránya határozza meg, hogy a kisült finomság inkább piskótaszerű vagy tömény lesz. Ha az utóbbi mellett tesszük le a voksunkat, ezt a trükköt szeretni fogjuk: a szaftos brownie tésztájának kulcsa a liszt, pontosabban annak elhagyása.
Liszt helyett...dió!
A titkos hozzávaló pedig nem más, mint a dió. Valószínűleg eddig is tettünk már párszor a magból a brownie tésztájába, azonban nem olyan formában, ami változtat a ragacsosságon.
A diót nem egészben, hanem darálva tegyük a sütemény masszájába, ettől sokkal gazdagabb állagot érhetünk el.
A finomra darált dió jelen esetben a liszt szerepét tölti be, azonban mivel nincsen benne glutén, és sokkal zsírosabb is, mint a búzaliszt, a brownie nem a piskótaszerűség irányába fog elindulni, hanem tömény és gazdag állagú marad.
Persze a darált dió mellett ugyanúgy adhatunk a süteményhez diódarabokat is, ha meg akarjuk őrizni az izgalmas textúrabeli változatosságot.
Mi a liszt szerepe?
Szinte minden egyszerű sütemény liszten alapszik, ez a hozzávaló tartja össze az édességeket. A minimálisan kialakított gluténszálak csak épp annyira erősek, hogy megfogják a sütőben kialakuló apró légbuborékokat, ettől lesz omlós egy sütemény tésztája.
A brownie esetében amúgy is minimális mennyiségű liszt van jelen, hiszen ennek az édességnek az egyik jellegzetes tulajdonsága, hogy a belseje masszív, kellemesen tömény. A maximálisan ragadós sütemény érdekében azonban elhagyhatjuk, vagy (mint ebben az esetben is) helyettesíthetjük a lisztet.
Mitől ragad a brownie?
Több különböző faktor adja a brownie jellegzetes, ragacsos állagát: a nagyobb mennyiségű cukor és zsiradék, az olvasztott csokoládé, esetleg a liszt hiánya. Ha ugyanis egyáltalán nincs glutén a tésztában, nem fújódik fel, nem lesz levegős, hanem tömény marad.
A dió pedig ebben segít: ha nyersen (azaz pirítás nélkül), ledarálva adjuk hozzá a többi hozzávalóhoz (kakaópor, csokoládé, cukor, tojás, zsiradék), mind ízben, mind állagban sokkal különlegesebbé teszi a browniet.
Más mag is jöhet?
A dió pedig csak a kezdet: bármilyen más, zsírosabb olajos maggal próbálkozhatunk, ha kedvünk tartja. A darált mandula vagy a mandulaliszt például nagyon jó választás lehet, esetleg szóba jöhet még a kesudió vagy a törökmogyoró is.
Minden esetben arra kell csak figyelnünk, hogy a magvakat ne pirítsuk meg, hanem nyersen adjuk a tésztához. A másik fontos dolog a darálás: kézi vagy gépi darálóval finom állagúra kell dolgoznunk a magvakat, anélkül, hogy masszát, azaz magvajat készítenénk belőlük.
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg a legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon vagy a YouTube-on!
így készülnek a legfinomabb sütemények:
