Tésztafészek fürjtojással
Történt egyszer, hogy az ebédre kifőzött tésztából maradt egy jó adagnyi, míg a hozzá készült szósz az utolsó cseppig elfogyott. És történt ez később még ezerszer, mert valamiért az ember mindig egy adaggal több tésztát főz ki, mint amit a családja egy étkezés alatt el tud pusztítani. Ki érti ezt? Ilyenkor gyakran Petra spagettiropogós receptjének ötletéhez fordulok, és azt variálom valamilyen módon a maradékfelhasználás jegyében. Történt egyszer, hogy épp megint ebben a tésztamentésben gondolkodtam, hogy milyen fűszert adjak hozzá, s közben feltettem főni egy tucatnyi fürjtojást. Persze nem egy heuréka-típusú felfedezés volt ez, inkább olyan, mint amikor a Jóbarátokban Joeyt arról kérdezik, hogy mit választana inkább, egy üveg lekvárt vagy egy gyönyörű nőt, ő pedig azt feleli Rossnak, hogy tegye csak össze a két kezét, amelyek széttárva a választást voltak hivatottak szimbolizálni. Szóval én is összecsaptam a kezemet, ez a tésztaropogós a fürjtojással pont jó lesz együtt.
