5 leves, amit érdemes vegánná tenni és 3, amit nem

Krémlevesek

Ugyan hús nem ritkán kerül beléjük, tejtermék annál inkább – még akkor is, ha abszolút elhagyható lenne. Mi sem egyszerűbb, mint a vegán krémleves: saját magával, magvajjal, hüvelyesekkel vagy egyszerűen burgonyával sűrítve ugyanolyan selymes és ízes eredményt érhetünk el. Abszolút megéri!

Minestrone

Tekintve, hogy egy olyan levesről beszélünk, amelynek nincs pontos receptje, amelyben a szezontól és a kamránk telítettségétől teljesen függetlenül bármi landolhat, abszolút nem kell aggódnunk a hús hiánya miatt. Sőt, a legtöbb tradicionális minestronereceptben egyáltalán nem is szerepel állati eredetű alapanyag… talán a parmezánt leszámítva, amit egész nyugodtan helyettesíthetünk egy kevés szójaszósszal.

Borscs

Kelet-Európát átszelve megannyi különböző borscsrecepttel találkozhatunk: igen, még olyan is létezik, amelyik nem tartalmaz egy deka húst sem. Innentől pedig már csak a tálalásnál kanalazott tejfölt kell elhagynunk, és meg is kapjuk a céklás leves vegán verzióját. Ha hiányolnánk belőle valami rágósat, texturálisan eltérőt, szórjunk bele gombát, a tejföl fanyarságát pedig egy kevés savanyú káposztával pótolhatjuk a lében.

Húsleves

Felszaladhatnak a szemöldökök ennek az elemnek a láttán, hát még akkor, ha azok tulajdonosai megtudják, hogy nem negatív, hanem bizony pozitív példaként szerepel itt a húsleves. Tehát érdemes vegán módon készíteni?! Bizony, mégpedig egy olyan furfangos receptúra alapján, amit már a múlt században (vagy ki tudja mennyivel előbb) is bevetettek a magyar háziasszonyok, ha nem állt hús a házhoz. A főzőtökből készített hamis húsleves meglepően ízes a maga nemében: mindenképp adjunk neki egy esélyt!

Raguleves

Mit ér húskockák és tejföl nélkül a raguleves? – kérdezhetik e ponton jópáran. És míg abban igazuk van, hogy az említett két elem fontos szerepet játszik a leves végső ízének és minőségének kialakításában, nem kizárólagosan tőlük függ annak sorsa. A megfelelő zöldségek kiválasztásával (használjunk hüvelyeseket, gombát) és a kellően fanyar lé megalkotásával (a citrom/ecet a barátunk) olyan vegán ragulevest tehetünk majd az asztalra, ami nem hagy maga után kívánnivalót.

Gulyásleves

A sok pozitív példa után ejtsünk szót arról a pár levesről, ami sajnos semmilyen körülmények között nem állja meg a helyét vegán köntösben. Nem meglepő módon ezek nagy része tradicionális, magyaros recept, mint például a közönségkedvenc, gazdag gulyásleves. Persze, egyszerűen elhagyhatnánk belőle a zsírt, kicserélhetnénk olívaolajra, csakúgy, mint a marhát valamilyen növényi alternatívára, de ezekkel a cserékkel mind túl sokat csorbulna a gulyás, a végén már valami egészen mást kanalaznánk… aminek bizony, semmi értelme.

Frankfurti leves

Hasonlóan igaz ez a virslis, kelkáposztás, burgonyás frankfurtira: míg a gulyás komplexitása miatt, addig ez az egyszerű fogás épp szerénysége révén megváltoztathatatlan. Ha valamit elvennénk az amúgy is oly’ kevés alapanyag közül, szinte nem maradna semmi a tányérunkban. Hagyjuk azt a szegény virslit, legalább ebben a levesben hadd élje ki magát!

Lebbencsleves

Végül pedig a lebbencs: hacsak nem akarunk egy olajos, paprikás tészta- és krumplilevest kanalazni ebédre, hagyjuk meg a receptben a kolbászt és a zsírt, nem ér annyit a vegán metamorfózis, hogy megpróbálkozzunk vele.