Szőlő, gránátalma, savanyú káposzta – ezt eszi a világ újévkor

Újévkor enni kell, ráadásul a kezdődő naptári év első napján nem mindegy, hogy mivel látjuk el a gyomrunkat az előző nap süteményei, majonézes salátái és pezsgős mámora után. De mit eszik a világ újévkor?

Itt vagyunk mi, a saját újévi ételeinkkel: lencsével, a hüvelyesekkel, virslivel és malacsülttel, babonából pedig se halat, se szárnyast nem eszünk, mert az egyikkel elúszik a szerencse, a másik pedig elrepül vele. Körbenéztünk, hogy más nemzeteknél milyen finomságokra vagy éppen annyira nem ínyenc, mégis kötelező újévi ételekre támaszkodnak a következő évben ébredve. A megfejtés mindenhol a friss kezdetben, a jó szokások kialakításában, a szerencse, a szépség, az egészség és a pénz bevonzásában keresendő.

Görögország (és a balkán térség): Vasilopita és széjjelhulló gránátalma

Hagyományos újévi süteményt készítenek Európa déli fertályán, ahol a szilveszter és az újév zajlik inkább családi körben, a karácsony a barátibb ünnep. Kör alakú, vagy kuglóf formájú töltetlen süteményt sütnek, kevert tésztából, amiben jól megfér a mandulaliszt, esetleg a cseresznyemag/barackmag belsejének őrleménye is. A tésztába egyetlen pénzérmét rejtenek el, akié pedig a fémes meglepetés, azé lesz a következő esztendő. Sikerben, békében, gazdagságban.

Az újévi Vasilopita

A gránátalma országszerte, sőt, az egész Mediterráneumban kedvelt szupergyümölcs. Számos kultúra jegyzi a termékenység és a teljesség szimbólumaként. A görögök január elsején, éjfél után nagy erővel a bejárati ajtóhoz vagy a földhöz vágnak egy szép, érett gránátalmát, és a szerencséjüket abban határozzák meg, hogy mennyi mag hullott ki a gyümölcsből.

Spanyolország: 12 szőlő

Embert próbáló feladattal kell megbirkózniuk a spanyoloknak az új esztendő első 36 másodpercében. A jó szerencse és siker érdekében mindenre képesek, és ez a vicces és egyben stresszes tradíció alapjaiban határozza meg, hogy hol töltik az év utolsó és első perceit.

Miután éjfélt üt az óra, ők nem ölelkeznek, nem koccintanak, nem dudálnak, hanem azzal vannak elfoglalva, hogy ki tudja lenyelni a 12 adag sok esetben előre kimagozott szőlőszemet.

A madridi Puerta del Sol tér órájától közvetítik a televízióban a 12 szőlő fogyasztását jelző óraütéseket, de ha valaki nem néz tévét, és nem templomtorony mellett él, akkor már saját applikációjuk is van az óraütések hangját imitálva. A cél: három másodpercenként megenni egy-egy szőlőszemet, hogy az év mindegyik hónapja szerencsés legyen. A babonásabbak vérre menően fuldokolnak, a kellően illuminált, kevésbé feszült társaik pedig hahotázva nyelik az újévi szőlőket. Ezt a hagyományt Mexikóban is sokan tartják.

Spanyolország: 12 szőlő

Ázsia-szerte: hosszabbnál hosszabb tészták

Kár lenne külön nemzetekre bontani a tradíciót, mert bár sok a különbség, egy biztosan közös: a Gergely-naptár szerinti új esztendő a Távol-Keleten nem akkora durranás, mint a Holdújév, vagyis a kínai naptár első napja.

Bulizni azért szeretnek, és még étkezési hagyományuk is van, mégpedig a hosszú-hosszú tészták evése, levesből való szürcsölése. A cél, hogy minél kevésbé sérülten szívják be a méteres tésztát, vagyis ne szakadjon el a finomság.

Ők a hosszú élet reményét kötik a végeláthatatlan tésztákhoz. A soba, az udon, bármilyen rizstészta szóba kerülhet szósszal és levesnek készítve is. Népszerűek ilyenkor a dumplingok, tésztabatyuk is, melyekbe rendszerint sertés, káposzta és hagyma kerül. Ezek az anyagi jólétet szimbolizálják.

Lengyelország, Skandinávia, Ázsia: hal, hal és még egy kis hal

A lengyelek és a skandináv országok lakói eleve rengeteg halat fogyasztanak, újévkor egyértelműen az ezüstösen csillogó hering a sztár. Ecetesen, majonézzel, szendvicsre téve, abban a tudatban, hogy az imádott fényes csemege jólétet hoz majd. Ázsiában egészben gőzölt, sült halakra szavaznak, melyeknek zsindelyformában egymást fedő szarus pikkelyük jelképezi a javakat.

Németország: savanyúkáposzta és malacfazon

Legalább annyira nem szokatlan a németek sauerkraut-imádata, mint amennyire mi is örömmel fogyasztunk lencselevest és főzeléket is az év minden szakaszában. Németországban sincs ez másként, de január első napján különösen megéri a káposztacsipegetés.

A szálakat ilyenkor tudatosan hosszabbra hagyják (ugyanúgy a hosszú élet szimbolikája), köményes malacsülttel is fogyasztják. A sertés ahogy itthon, náluk is szerencsekaparó jószág, ezért péksüteményeket, marcipánfigurákat is gyártanak röfiformára.

Forrásunk volt.

Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube-on!


Kezdjük frissen az új évet:

Hirdetés

Támogatott tartalom

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Így gondozzuk helyesen az aloe verát

Az aloe vera egy igen sokoldalú növény, amit mind a gyógyászatban, mind a szépségápolásban már hosszú évszázadok óta használnak. De hogyan tarthatjuk életben a négy fal között, hogy mi is élvezhessük az előnyeit anélkül, hogy boltba vagy drogériába kellene rohannunk a belőle készült termékekekért?