Hogy a húsvét ne a konyhában teljen, de az „átvonuló hadakat" is legyen mivel megkínálni, készüljünk fel jó előre. Tojással, sonkávalés pálinkabarát sós sütikkel!
Aki kibírja, hogy péntek és szombat este a mennyei sonka- és tojásillatok ellenére sem töri fel a konyha ajtaját, és nem esik neki bűnös módon a másnapi lakomának, az el lesz a friss kaláccsal, a főtt sonkával és a tojással, no meg a temérdek zöldséggel és tormával, amit vasárnap reggel az asztalon lel. Na, nem mondom, a körözött és a tojáskrém is jobban csúszik majd egy kis frissen sült pogácsával, de kijelenthetjük, hogy a vasárnap még nem veszélyes. A reggel legalábbis. Kétnapos ünnep lévén, ilyenkor betoppanhat akárki, és hiába váratlan a vendég, meg kell őt is kínálni...
Aztán jön a hétfő. Amitől hivatalosan minden nőnemű retteg ebben az országban, azonban ezt nem kell komolyan venni, lelke mélyén minden hölgy vágyik a locsolásra! De ilyenkor nem elég festett vagy csoki tojással – nem pénzzel! – és valami jóféle itókával készülni, kell valami sós is az asztalra. Ha az urak messziről érkeztek, és nem az első hely, ahol megitatják őket, különösen hasznos lehet némi pogácsa, stangli, perec, masni, tallér vagy csiga. Ha pedig a kedves hölgyek végképp elhatárolódnak a napokon át kiszelőztethetetlen kölniillattól, a szódás szifontól vagy egy vödör hideg víztől, a csoportos pikniket ajánlom – a sós finomságok hada a szabadban is elfogy!
