Egyesek egyenesen elixírnek tekintik, eszik nyersen és főzve, készítenek belőle levest és főételeket, de sokan a levét is előszeretettel fogyasztják kellemes frissítő üdítőként. A savanyú káposzta a magyar gasztronómia egyik fontos élelmiszere, íze annyira komplex és különleges, hogy akár egzotikusnak is tekinthetnénk. Míg sokan idegenkednek a távol-keleti ételektől, ízkombinációktól, mondván túl extrém számukra, gyakran nem gondolnak bele abba, hogy a mi savanyú káposztánk is voltaképpen mennyire hasonlít ezekre az ételekre, hiszen egyszerre sós és szinte maróan savanyú, vannak, akik erőspaprikával bolondítják, és kifejezetten csípősen fogyasztják, így pedig a koreai konyha ikonikus savanyúsága, a kimchi távoli rokonaként is tekinthetünk a savanyú káposztára.
Miért egészséges?
A káposzta már magában is magas vitamintartalmú zöldség, de a savanyítás során – amely voltaképpen egy tejsavas erjesztést jelent – a magas C-vitamin-tartalom mellett jótékony, a bélre rendkívül jó hatással lévő baktériumok is termelődnek benne.
A tejsavbaktériumokról ma már pontosan tudjuk, hogy mennyire fontosak az egészség szempontjából, támogatják az immunrendszert, az egészséges bélflórához elengedhetetlenek.
Egy betegség, antibiotikumkúra, vagy stresszes időszak után tehát nem is igazán szükséges drága multivitaminokat és probiotikumokat vásárolni, hiszen ezek mind megtalálhatók a savanyúkáposztában is. Vitamintartalmát a tartósítás során sem veszíti el, így lehetett annak idején a hosszú hajóutakon a vitaminhiányból fakadóan a tengerészek között kialakuló skorbut betegség ellenszere is, hiszen a káposzta hosszú hónapokig eltartható, és minél tovább áll, csak annál finomabb és savanyúbb lesz.
A másik nagyszerű tulajdonsága, hogy szénhidráttartalma kifejezetten alacsony, viszont nagyon magas a rosttartalma, így segítve tovább az emésztést.
Hogy készül?
A savanyítás folyamata gyakorlatilag az ősidők óta ugyanúgy folyik: a nyers, legyalult káposztát sóval vagy sós vízzel rétegezik, tradicionálisan fa, újabban műanyag hordókba rakják.
Szokás a són kívül más fűszereket (babérlevél, bors, csípős paprika, köménymag, vöröshagyma, mustármag) is használni, de a csak sóval eltett káposzta is remek magában.
A töltött káposztához egész leveleket is savanyítanak, és vannak, akik a fűszerezést még inkább megcsavarják, és akár tormát vagy birsalmát is tesznek a káposztához. Az erjedés beindításához a levegő kiszorítására van szükség, ehhez régen egy nehéz követ használtak. Ma már sok helyen gyorsított érleléssel készül a savanyú káposzta, de ha sikerül hagyományos technikával készített savanyú káposztához jutnunk, érezni fogjuk a különbséget – sokkal finomabb, ropogósabb, ízesebb ez a változat.
Főzve vagy nyersen?
Természetesen nyersen a legegészségesebb a fogyasztása, de a főzés során sem veszíti el teljesen a vitamintartalmát, főleg azért, mert a káposzta akkor a legfinomabb, ha nem főzzük túl, hanem ress, ropogós marad, így pedig a vitamintartalmat sem főzzük ki belőle.
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube-on!
Még több gasztrocikk itt:
