A január 1-jei mulatozás, zajongás nem új keletű, de miért érzünk késztetést arra, hogy szilveszterkor nagy hangzavart csapjunk? A mai szokásainkban pogány és keresztény hagyományok keverednek.
Régen tényleg minden másként volt
Őseink, a honfoglalás idején még az évszakváltáshoz kötötték az újévet, ami tavaszra esett, de számos más, természeti népeknél sem január elseje volt az újév kezdete. Körülbelül 400 éve, a 17. században XII. Ince pápa kezdeményezésére ünnepeljük december 31-én az év végét – kivéve a görögöket, akik csak az 1920-as évektől kezdve barátkoztak meg a január elsejével.
A január elején rendezett mulatságokat anno, a középkorban nem szilveszternek hanem a bolondok ünnepének nevezték. Többek között azért hangoskodtak, mert úgy tartották, hogy a nagy lárma és zaj elűzi a gonosz, ártó szellemeket. Őseink még nem trombitával, hanem kolomppal, ostorral és bádogdarabokkal zajongtak, emiatt alakult ki később az, hogy szilveszterkor petárdáktól, tűzijátékoktól hangosak az utcák.
A hajadon lányok gombócfőzéssel, pogácsasütéssel igyekeztek kideríteni ki lesz a férjük, de az időjósló hagyományok sem maradhattak el: a fokhagymakalendárium segített abban, hogy kiderüljön, mely hónapok lesznek esősek. Megsózták a fokhagyma gerezdeket, szám szerint tizenkettőt, és amik reggelre átnedvesedtek, csapadékos hónapokat jelöltek.
Miért pont virsli?
Sokan elképzelni sem tudjuk az újévet virsli nélkül, de miért pont a virsli lett az újév legnépszerűbb étele? A decemberi virslifogyasztásunk majdnem fele szilveszterre esik, de kitől ered a hagyomány, miszerint a szilveszteri teríték egyik fontos eleme a virsli kell legyen? Feltehetően a németektől vettük át a szokást, leginkább praktikus okokból: mivel a babona szerint sem halat, sem szárnyast nem szerencsés enni újév első napján, ezért a virsli tökéletes alternatívának bizonyult.
Szilveszterkor a virslin kívül rétest is ettek, ami természetesen, szintén nem véletlen került az asztalra: a hosszúra nyújtott rétes a sokáig tartó szerencsét szimbolizálta, amire az újév napján számítottak. Sokan készítettek szilveszterkor töltött húsokat is, de alaposan megtömve, hogy az újévben még véletlen se szűkölködjenek.
Ma már természetes, hogy az ételeket pezsgővel folytjuk le, de miért a gyöngyöző itallal koccintunk? Az 1600-as években élet egy Dom Pierre Perignon nevű szerzetes, aki az első pezsgőt elkészítette, és sokáig igazi kincsként őrizték a receptet, de azt is, hogyan is készül pontosan. Az ital gyorsan meghódította a világot, de csak az igazán módosak engedhették meg maguknak, ugyanis minden üveget 15 hónapig érleltek. így a pezsgőhöz a luxus érzése társul mind a mai napig, amihez így az a hiedelem kapcsolódik, hogy ha pezsgőt iszunk, az újévben bőven lesz mit a tejbe aprítanunk.
Ezeket olvastad már?
Angyalkolbász, vajas leves mákkal és bab minden mennyiségben - ezek...
Szilvásbab, káposztaleves, ostya, dió és alma - ünnepi ételek régről, a hal és a pulyka előttről, amikor még egészen másként étkeztek, mint most. Nosztalgiázz velünk te is!
Petrás Gabriella
5 konyhai eszköz dédanyáink korából, amikor még a készételek a...
Ma már elég bemenni a boltba, és a polcról leemelni az ételeket, régen azonban, amit csak tudtak otthon készítettek az asszonyok. Tagadhatatlanul gazdagabb ízekkel főztek.
Petrás Gabriella
A paraszti konyha egyik legízletesebb alapanyaga, ami a háborúban életet...
Mi, magyarok annyira szeretjük a szalonnát, hogy egy települést is elneveztünk róla, és persze, a nyári sütögetésekről sem maradhat el. De kik ettek először szalonnát?
Petrás Gabriella
Planétás kártyák, a 80-as évek háziasszonyának legnagyobb kincsei
Nem is olyan régen, vagy Horváth Ilona Szakácskönyvéből, vagy a Planétás kártyákról tanultunk meg főzni. Vagy csak álmodoztunk a rajtuk szereplő ételekről.
Petrás GabriellaCímlapkép: iStock
