Az őszi hónapokban a káposztaféléknek is szezonja van. Végre előkerülhet a nagymama féle töltött káposzta receptje, de kísérletezhetünk grillezett kelbimbóval is, vagy elkészíthetjük a saját savanyúkáposztánkat. Végtelen felhasználási módja van a különböző káposztaféléknek, és ami a legjobb: nemcsak finomak, de az őszi megbetegedésekre is felkészítenek bennünket.
Az AHR (aromás szénhidrogén receptor) egy, a bélben és tüdőben megtalálható fehérje. Fontos szerepet játszik a tüdő védelmében, különösen fertőzések során.
A londoni Francis Crick Intézet szakemberei szerint a káposztafélékben található molekulák képesek aktiválni az AHR fehérjéket, így segíthetnek felvenni a harcot a tüdőfertőzésekkel szemben.
Az Intézet kutatói egy egereken végzett kísérletsorozat során vizsgálták a káposztafélék tüdőre gyakorolt hatását. Amikor az egereket influenzával fertőzték meg, a kutatók észrevették, hogy a tüdőben lévő vér képes átszivárogni a tüdőt védő gáton. Azoknál az egereknél azonban, ahol étrenden keresztül fokozták az AHR-aktivitást, a fehérje megakadályozta, hogy a gát áteresztővé váljon.
Emellett a kutatócsoport azt is megállapította, hogy a fokozott AHR-aktivitású egerek nem veszítettek annyit a súlyukból, és jobban tudtak küzdeni a bakteriális fertőzésekkel szemben is, mint a normál AHR szintű egerek.
A káposztafélékben természetesen előforduló molekulák „ligandumok" az AHR számára, ami azt jelenti, hogy képesek aktiválni a fehérjét. Éppen ezért a fogyasztásuk segíthet a tüdő ellenállóképességének növelésében és a betegségekkel való megküzdésben.
„Az emberek kevésbé figyelnek oda a helyes táplálkozásra, amikor betegek, így azonban pont azokat a molekulákat nem viszik be a zöldségekkel, amelyek támogatják a szervezetet. Egyébként is fontos a keresztesvirágúak fogyasztása, de ez az eredmény azt is megmutatja, hogy miért kell akkor is káposztaféléket ennünk, amikor betegek vagyunk” – mondta el Andrea Wack, a kutatás vezetője.
Még több életmód itt:
