Inzulinrezisztencia - csupán egy trendi divatdiéta vagy komoly betegség?

Pár évvel ezelőtt még nem hallottunk az inzulinrezisztenciáról, ma már biztosan mindenkinek van legalább egy ismerőse, aki érintett ebben a betegségben. Mi áll a hátterében?

Talán nincs még egy olyan betegség – bár én inkább állapotot mondanék, hiszen nem jó, ha növeljük a betegségtudatot -, ami olyan gyakran kerül elő beszélgetésekben vagy akár a közösségi médiában, mint a csupán pár éve előtérbe került inzulinrezisztencia. Mi is ez pontosan, honnan tudhatjuk, hogy inzulinrezisztenciával állunk szemben, mit tegyünk, ha inzulinrezisztenciát diagnosztizálnak nálunk?

Mi az inzulinrezisztencia?

Az inzulinrezisztencia (IR) a szénhidrátanyagcserével függ össze, nevezhetjük a cukorbetegség előszobájának is. IR esetén a sejtek nem tudják a vérben keringő cukrot hasznosítani, mert az cukor sejtekbe jutását segítő inzulint nem ismerik fel a sejtek. Ennek következményeképp egyre több és több inzulin termelődik, haszontalanul, majd végül kiürülnek a raktárak, és kialakul a cukorbetegség.

Honnan ismerjük fel?

Tünetei igen változatosak lehetnek, hasonlóan a cukorbetegséghez. Találkozhatunk elhízással (de sok a vékony testalkatú IR-es is!), fáradékonysággal, remegéssel, verejtékezéssel, de bizony sok esetben tünetmentesen is jelen lehet. Teljesen biztosak csak a terheléses vércukorvizsgálat, és inzulinszint mérés utáni, szigorúan szakorvos által megállapított diagnózis után lehetünk. (A közösségi médiában alakult csoportok tagjai nem számítanak hiteles forrásnak, még akkor sem, ha hasonló betegségben szenvednek, hasonló véreredményekkel).

Inzulinrezisztens vagyok. Mit tegyek ezután?

Amennyiben a szakorvos gyógyszeres kezelés mellett döntött, fontos, hogy ezt betartsuk. Ettől függetlenül azonban nem feledkezhetünk meg a megfelelő étrendről sem, aminek összeállításában egy dietetikus tud nekünk segíteni, hiszen ismernünk kell a szénhidrátszükségletünket (nem, nem mindenkinek 160 gramm, sőt!), ennek napközbeni arányos eloszlását, a szénhidrátok felszívódásának sebességét, és hogy ezt mennyi minden befolyásolhatja.

Az IR együtt járhat egyéb betegségekkel is, mint pl. a pajzsmirigy alulműködése vagy a policisztás ovárium szindróma (PCOS), de ezek nem következnek egymásból. Csak ismételni tudom magamat, ha panaszaid vannak, fordulj orvoshoz, dietetikushoz, kerüld az öndiagnózist vagy a laikusok tanácsait!

Diéta, de hogyan?

  • Az IR-étrend lényege, hogy a számodra szükséges (szakember által meghatározott mennyiségű) szénhidrátot – se sokkal többet, se sokkal kevesebbet - minden étkezésnél jó arányban juttasd be, figyelve az élelmiszerek és az abból készített ételek minőségére, azok vércukorszintemelő tulajdonságaira.
  • Gabonafélékből a teljes kiőrlésű termékeket, az ismert köretekből a lassabb felszívódásúakat (barna, esetleg basmati rizs, teljes kiőrlésű- vagy durum tészta, bulgur, köles, hajdina, burgonya semmiképp sem püré formában) érdemes választani. Zöldségeket bőségesen, gyümölcsöket kisebb mennyiségben fogyaszthatsz (azt is inkább csak a kisétkezésekre, azaz tízóraira-uzsonnára). A szénhidráttartalmat - néhány zöldségféle kivételével - minden esetben számolni kell, ez elkerülhetetlen.
  • Ha súlyfelesleggel rendelkezel, akkor figyelni kell a fehérjék, zsírok mennyiségére is, hiszen fontos, hogy a fogyás nem csupán a szénhidrátbeviteltől függ. Törekedj a napi 4-6 étkezésre, rendszeres, 2-4 óránkénti időközönként. A diétát akkor fogod tudni hosszan betartani anélkül, hogy komolyabb nehézséget okozzon, ha dietetikus segítségét kéred, aki segíteni fog abban, hogy ezt a rengeteg szabályt a saját életedre tudd formálni.

Végül, hogy valami pozitívval fejezzem be ezt, a téma fontosságához képest egészen rövidke összefoglalót, szeretném hangsúlyozni, hogy megfelelő étrenddel, rendszeres testmozgással, nem megfeledkezve a pszichés tényezőkről, mint pl. a stressz csökkentése és a rendszeres pihenés, igen kedvező eredmények érhetők el az inzulirezisztencia kezelésében és a cukorbetegség kialakulása abszolút elkerülhetővé válhat.

Ezeket is olvasd el!:

Ezeket olvastad már?

Ajánlott videó

Legújabb receptek

Balatoni bowl

A Balaton sokunknak egyet jelent a nyárral, ennek pedig elmaradhatatlan eleme a sült hekk, a kovászos uborka, a főtt kukorica és a jól behűtött görög dinnye. Farkas Ricsi, a Penny séfje, ...

Házi ketchup egyszerűen

Bevalljuk, IMÁDJUK a ketchupot - a házi ketchuppal azonban egyetlen bolti márka sem veszi fel a versenyt! Ha egyszer rászánjuk magunkat, hogy nekiálljunk elkészíteni, hamar rájövünk, hogy ...

Patisszontócsni

A tócsni kifejezetten jó kísérletezős fogás, így nyáron érdemes minél több friss zöldséggel kipróbálni. Mi most patisszonnal teszteltük, és nagyon jól tettük, hiszen szuperül ...

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Ezért ne tegyél olajat a tésztavízbe – a séfek szerint...

Sokan automatikusan egy kanál olajat öntenek a tészta főzővizébe, mert úgy gondolják, ezzel megakadályozhatják, hogy a tészta összetapadjon. A konyhai trükk azonban nem igazán működik, sőt még a kész étel állagán is ronthat. Sokkal egyszerűbb módszerrel érhetünk el jobb eredményt.

Honnan ered a főzelék, mint műfaj? Miért nincs rá szó...

Vérre menő viták zajlanak arról, hogy vajon a gulyásleves vagy a töltött káposzta, a dunai vagy a tiszai halászlé-e a magyar konyha abszolút állócsillaga, hogy a honi gasztronómia akkor most paprikás-e vagy sem, miközben szót sem ejtünk a magyar konyhák utánozhatatlan szupersztárjáról: a főzelékekről. Erről a zöldségalapú egytálételről, ami annyira egyedi, annyira a miénk, hogy külföldön megfelelő szót sem találni rá. Honnan ered a főzelék? Miért traumatizáltak minket a menzai változatok? Melyik főzeléket hogy érdemes elkészíteni? Kajatények sorozatunk legújabb részében ennek járunk utána.

Top Receptek

Egyszerű tökfőzelék

Van, aki tejjel, van, aki csontlével, megint mások kovászos uborka levével készítik - mi így szeretjük, egy kis fűszerpaprikával és sok sok kaporral.