5 házi kenyértészta, amiben a vizet sokkal izgalmasabb dolgokra cseréltük

Az elmúlt időszakban sokan megismerkedtünk a házi kenyérsütéssel. Ennek a folyamatnak az egyik szépsége a kísérletezés, lássuk tehát, mi mindent használhatunk víz helyett.

Az önjelölt házi pékek száma rohamosan növekszik, talán azért, mert mindannyian felismertük, milyen egyszerű házi kenyértésztát készíteni. Liszt, víz, élesztő és, csupán ennyi kell egy jó kenyérhez. Azonban, ha úgy érezzük, hogy a kezdő szintet már meguntuk, lépjünk feljebb egyet, és kezdjünk el kísérletezni. Például azzal, hogyan lehet víz helyett más folyadékokkal házi kenyértésztát készíteni.

Az izgalmasabb házi kenyértészta nem vízzel készül

Mire figyeljünk?

Amikor kenyeret sütünk, a víz tulajdonképpen bármilyen más folyadékkal helyettesíthető, különösebb nehézség nélkül. Kelt tésztákban teljesen általános és ismert a tej használata, ettől gazdagabb lesz például a kalács.

Az élesztőnek többek között nedvességre is szüksége van ahhoz, hogy aktív legyen, és elkezdjen működni. De nem túl válogatós, szinte bármilyen folyadékban elindulnak a szükséges folyamatok.

Sőt, egyes esetekben még jobb eredményt is kaphatunk a sütés végén, mint ha egyszerűen vízzel dolgoztunk volna.

1.) Szódavíz

Egyszerű első lépésként használjunk szódavizet. Nem véletlen, hogy a legtöbb palacsintarecept is ezzel készül: a benne lévő szén-dioxidtól lágyabb, levegősebb lesz a tészta és maga a kész péksütemény is.

Az élesztőt azonban nem érdemes ebben felfuttatni, mivel ha felmelegítjük, kiforraljuk belőle a buborékokat. Az élesztőt sima csapvízben ébresszük fel, a szódát majd a liszthez keverjük.

2.) Sör

Szintén buborékos barátunk, a sör azért lehet jó választás, mert önmagában is tartalmaz élesztőt. Így dupla hatást érhetünk el vele – persze a kenyér nagyrészt a rendes élesztőtől, nem a sörtől fog megkelni, mégis mind a kettő segíti a kenyér növekedését.

Ízlésünk szerint bármilyen sört használhatunk, érdemes azonban eleinte csak egy részét kiváltani a víznek. Utána szépen lassan emelhetjük a lécet, ha kedvünk tartja.

3.) Tejsavó

A sajtkészítés mellékterméke ez a savanykás, fehérjedús folyadék. Kifejezetten jól passzolhat egy önmagában is savanyúbb péktermékhez, például rozskenyérhez.

Ezen kívül bátran használhatjuk sós, de akár édes tésztákban is, nem fogja érezhetően megváltoztatni az ízét. A melegítést itt is kerüljük, mert van, hogy összeugrik hő hatására. Ha tartunk attól, hogy túl savanyú lesz a kenyér, ellensúlyozzuk egy kicsivel több cukorral, de erre valószínűleg nem lesz szükség.

4.) Alaplé

Miért is ne pakolhatnánk még több ízt egy veknibe? Kalandvágyó pékként adhatunk egy esélyt a hús- vagy zöldségalaplének: sós, fűszeres kenyeret kapunk majd.

A húsleves esetében, a benne lévő zsír miatt, lágyabb, foszlósabb állagú belseje lesz a kenyérnek. Figyeljünk viszont a sózásra: amennyiben az alaplevünk már önmagában sós, használjunk a tésztában kevesebbet.

5.) Passzírozott paradicsom

Ez már tényleg a végső állomás, csak a legbátrabbak olvassák el ezt a részt. Hiszen nem elég, hogy más ízzel és állaggal, de elképesztő színnel is elláthatjuk egyszerű kenyerünket, ha paradicsomszószt teszünk bele.

Különösen jó döntés lehet, ha valamilyen olaszos étel mellé szeretnénk felkínálni, de ugyanilyen ízvilágú szendvicsek készítéséhez is isteni lesz. Bátran tegyünk mellé zöldfűszereket (oregano, bazsalikom), olajbogyót. Mindenkinek le fog esni az álla tőle.

Egyedül itt érvényes, hogy a vizet nem érdemes teljesen kiváltani. Maradjunk az egyharmad paradicsom és kétharmad víz aránynál.

Ha tetszett ez a cikk, nézd meg a legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon vagy a YouTube-on!


Gyerekjáték házi péknek lenni, itt a segítség hozzá:

Hozzászólások

Címlapról ajánljuk

További cikkek

A szívednek sem jó, ha túl sokat, vagy túl keveset...

Sokszor hallunk a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás hatásairól: a pihenés kell az agynak, a mentális egészségnek, az izmoknak, gyakorlatilag minden egyes szervnek a szervezetünkben. Ez alól a szív sem kivétel: egy friss kutatás szerint a 6-7 óránál kevesebb vagy több alvás komolyan megterhelheti az egyik legfontosabb szervünket.