Itt az ideje a napi sokknak: a legtöbb hal bőre ehető, és ha ez nem hangzik valami biztatóan, az azért lehet, mert eddig sosem próbáltuk ki. Azonban nem annyira elvetemült ötlet ez, mint elsőre gondolnánk. Hiszen más húsok bőrét is meg szoktuk enni, és a siker kulcsa itt is ugyanaz, mint azok esetében: a helyes elkészítés után lesz a hal bőre ehető.
Mitől tartunk?
Talán az lehet visszataszító, hogy alapvetően nem kívánatos részként tekintünk a bőrre. Pikkelyes, nyálkás valamiként gondolunk rá, pedig ehhez semmi köze.
A halárusnál vagy a boltban kapható halak minden esetben megtisztítva kerülnek eladásra, így nekünk már csak annyi dolgunk van, hogy hazavisszük és megsütjük.
Persze nem árt otthon ellenőrizni a bőrt, nehogy maradjon rajta néhány kósza pikkely. Egy kés hátulját húzzuk végig a halszeleten, hogy eltávolítsunk mindent, ami nem alkalmas evésre.
Mikor jó a halbőr?
Gondoljunk egy csirke- vagy kacsacombra. Ahogy körülveszi a puha, omlós húst a ropogós bőr. Na, a hallal is meg tudjuk csinálni ugyanezt, a cél itt is az, hogy minél ropogósabbra süssük a bőrét.
Akkor járunk a legjobban, ha serpenyőben sütjük a bőrös filét. Ha pároljuk, vagy máshogy főzzük (például halászlében), akkor nem tudjuk elérni azt a kellően ropogós állagot, ami a halbőr evéséhez szükséges.
Minden hal bőre ehető?
Lehetőleg olyan halat válasszunk, aminek vékony a bőre.
A magyar halkínálat elsősorban édesvízi, azonban ezek között is akadhat olyan bőr, ami nem annyira vaskos, így sütésre alkalmas.
Ha egy kicsit szeretnénk jobban megajándékozni magunkat, és tengeri halat veszünk, a lazac vagy a sügér kiváló választás lehet.
Filét vásároljunk, ha ki akarjuk próbálni a sült bőrt. Az egészben árult halakon (pl. pisztráng) általában még rajta szoktak lenni a pikkelyek.
Hogyan süssük meg?
Először bizonyosodjunk meg arról, hogy teljesen száraz a bőr. Így fogjuk tudni ropogósra sütni. Ahogy már korábban is olvashattuk, a legjobb módszer a serpenyőben sütés. Mindig a bőrös felével lefelé kezdjük el sütni a halat, és az idő nagy részében ez az oldala érintkezzen a forró edénnyel.
A hő hatására felkunkorodhat a bőr, ezt úgy tudjuk megelőzni, ha sütés előtt egy éles késsel sekély vágásokat ejtünk a felszínén. Nem kell nagyon belevágni, néhány mozdulat keresztben és hosszában képes megelőzni a felcsavarodást.
Ha minden jól megy, a húsnak és a bőrnek egyszerre kell elkészülnie. Azonban, ha azt tapasztaljuk, hogy még nem elég ropogós a bőr, süssük külön egy kicsit tovább. Egy jól átsült hal szinte magától elválik a bőrtől, így nem lesz nagy nehézség elválasztani a kettőt.
Az aranybarna, ropogós halbőr igazi különlegesség, tele egészséges omega zsírsavakkal, vétek lenne hát a kukába dobni.
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg a legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon vagy a YouTube-on!
Fedezzünk fel új ízeket:
