Mi, magyarok a tartalmas leveseket kedveljük, még a zöldségekkel teli húsleveshez is főzünk ki tésztát, nem elégszünk meg a szűrt lével. Az alábbi összeállításban levesbetéteket gyűjtöttünk össze, kezdve a mami burgonyagombócától a legjobb házi gyúrt tésztákig.
Gombócok
Nem jár nagyobb munkával, mint a gyúrt tészta, mégis többet ad egy jól megtermett gombóc a tányérban. Magyarország egyes területein a helyi levesek elképzelhetetlenek nélkülük. Olyan gazdaggá teszik ezt a fogást, hogy szinte főételnek is beillik.
Májgombóc avagy májgaluska
A személyes kedvenc. Nálunk otthon kaparták a májat, ami ugye nagyon rosszul hangzik, de ezt a munkafolyamatot ma már egy késes aprítóval simán kiválthatjuk. Részemről marad a késsel való apróra vágás, ugyanis nagyon szeretek a kisebb-nagyobb májdarabkákra ráharapni. Ezt a darabolt májas receptemet itt találjátok. Alkalomadtán csirkemáj helyett próbáljátok ki pulyka- vagy pecsenyekacsamájjal! Kanállal szaggatva galuskát is készíthettek a leírás alapján.
Húsgombóc
Tésztaszószhoz, főtt krumpli mellé paradicsomos mártásban, paprikába, káposztába töltve és levesbe gombolyítva is menő húsgombócot enni. A lényeg, hogy jó fűszeresen készítsük, és ne legyenek olyan nagyok a labdácskák. Kanállal is adagolhatjuk, de itt, ahogy a mellékelt receptkép is mutatja a fenti bableves esetében, tényleg megéri a kézimunkázás!
Daragaluska
Grízgombóc, ami általában nem kerek, hanem csónak alakú. A titka a külön felvert tojásfehérjében és a megfelelő mennyiségű búzadara hozzáadásában rejlik. Ezen kívül lényeges még, hogy nem szabad lobogó vízbe tenni, mert az szétszaggatja a könnyű állagú felhőcskéket. Íme, az én receptem, amibe még egy kis frissen vágott petrezselyem is kerül.
Burgonyagombóc
A burgonyát főzzétek közvetlenül a levesbe, így még jobb ízű gombócokat gyúrhattok. Elárulok még egy titkos hozzávalót is. Itt megnézhetitek, hogyan készítem!
Zsemlegombóc
Nem csak a vadashoz nagyszerű, egy sima zöldséglevesbe, egy kanál tejföllel is megállja a helyét. A vízben áztatott zsemléhez adok egy másik zsemlét is, amit kockákra vágok és lepirítok. Az összetartó tojáson kívül a sült hagyma kötelező még bele. Egy kis pirított szalonnával vagy baconnel pedig nagyon ütőssé tehetjük, itt a saját recept, amit ajánlok kipróbálásra.
Házi gyúrt tészták
Olyan szerencsés vagyok, hogy heti rendszerességgel láttam nagymamámat friss tésztát gyúrni, nyújtani, vágni, szárítani. Sőt, akadtak olyan folyamatok, amikbe besegíthettem. Az egyik kedvencem a csipetke készítése volt. Persze sosem lett olyan szép, mint a nagyié, kicsit ducibb és méretét tekintve nagyon változatos szériát készítettem. Mivel "én csináltam", cserébe megettem a máskor kevésbé imádott bablevest. Valahol még megvan a nagyi csigatészta készítője, amit persze lúdgégetésztának hívnak eredetileg, de ma már nincs nagyon időnk ilyen akkurátus munkára. A konyhaasztalon eperlevelet is talicskáztunk derelyevágóval, a cérnametéltről pedig ódákat tudnék zengeni. Általában csak azt ettem meg pár kanál levessel.
A házi gyúrt tészta alapreceptje: minden 10 dkg liszthez 1 tojás és egy kis mokkáskanálnyi só jár. Az én nagyim néha pár csepp vizet csurgatott hozzá, és fele arányban réteslisztet tett bele, de csak bizonyos tésztákhoz. A szárításnál viszont mindig rétesliszttel szórta le az abroszon őket, ezt a faját a nagyobb szemei miatt ugyanis kevésbé veszi már fel a friss tészta.
Reszelt tészta
A nagyim erre a megoldásra azt mondta, hogy a lusta asszony levesbetétje, mondván, akinek nincs kedve a csipetke időigényes csipkedésére, az pillanatok alatt le tudja reszelni a tésztát. Ehhez kisebb adagokban kell szárítani a tésztát, így könnyebb lesz nagy lyukú reszelőn lereszelni. Utána érdemes átlisztezni és tovább szárítani, vagy gyorsítva a folyamatot: szépen széthúzva, egy tepsibe téve alacsonyabb hőfokon sütőben tovább szárítani.
Batyu avagy görcs
Magyar tortellini, nyami! A gyúrt tésztát nem túl vékonyan nyújtjuk, nehogy főzés közben kipukkadjon, aztán 3x4 cm-es téglalapokra vágjuk, és fűszeres darált hússal, pörköltmaradékkal, burgonyapürével, darált sonkával vagy májjal töltjük, feltekerjük, a végeit megnyújtjuk, és 'görcsbe', csomóba kötjük. A szegény konyhákon csak paprikás párolt hagymás zsírral kenték a tésztát. A töltelékbe fontos tojást tenni, ez lesz a kötőanyag, jól összetartja a kis batyukat. A töltött tésztát előre is legyárthatjuk, darabonként sütőpapírral elválasztva jól fagyaszthatók!
Gyűszűtészta
Ehhez a valóban gyűszűvel szaggatott finomsághoz egy sokkal lágyabb állagú tésztára van szükségünk, amiben: 10 dkg liszthez kerül egy tojás, pici só és két kanál olaj. A kinyújtott tésztát kétrét hajtjuk, gyűszűvel szaggatjuk és forró olajban kisütjük. A kiszúráskor a tészta széle körben összetapad, így sütés közben pufisodik. Aprólékos munka, de nagyon jól néznek ki a duci gömbök a levesben.
Csurgatott tészta
Most megyünk az egyre vékonyabb tészták irányába: 5 dkg liszthez egy tojást és egy kis sót teszünk, ezzel keverjük simára. Érdemes olyan tálban készíteni, amelyiknek az egyik oldalán van egy kis kiöntő csőröcskéje, ebből könnyen a forrásban lévő levesbe tudjuk csorgatni. Utána azonnal tálaljunk, ha állni hagyjuk, magába szívja a levest, és ettől túlságosan felpuffad a tészta.
Palacsinta
Végül de nem utolsó sorban jöjjön egy másik laza tésztájú levesbetét, a gyerekek és szüleik kedvence, a palacsinta, ami kisütve a levesben is ugyanolyan jó, mint nutellával megkenve. Tekerjétek fel és vágjatok csigákat belőle, mert csodálatosak a palacsintacsigák a tányérban!
címlap és levesfotók: Sallai Márk
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube-on!
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
