Nyers kenyér lenmagból
Gitta nyersétel blogjában találta a feleségem ezt a receptet. A receptet egyszerűsítette, ebben a formában közlöm. A képen levő példány maradék lenmagból készült, kb. 20 dkg szőke és 5 dkg barna mag van benne. A paradió helyett mandulabelet használt, ennek az íze szintén semleges. Lehet mandula helyett őrölt dióbelet, mogyorót vagy akár napraforgómagot is használni, ezt még nem próbáltuk ki. Az útifű maghéj nagyon egészséges ugyan, de - bár a lisztes-kenyérszerű küllem ennek köszönhető - elhagyható. Ebben az esetben az elkészítés költsége jóval kisebb. Ha több almát teszünk bele, nem kell sem útifűmag, sem víz hozzá. Az első kísérletnek nem volt osztatlan sikere (én szerettem ezt is!), mert a lenmag jellegzetes íze volt uralkodó. Feleségem ezért most fokhagymás változatot "sütött". A fokhagyma a leírt mennyiségben elnyomta a lenmag ízét, viszont - meglepő módon - nem vált tolakodóvá. A képen látható példányból fotózásig ennyi maradt mindössze, ez a napon "sült". Minden tekintetben megtévesztésig hasonlít egy erősen magos, friss kenyérhez, állagát a szárításnak köszönheti, amely történhet aszalógépben, légkeveréses sütőben vagy a napon. Minél tovább szárítjuk, annál tovább eláll a hűtőben. Nagyon finom, de laktató, tömény. Három szeletnél nem is lehet többet enni belőle, bár én felfaltam nyolcat egyszer, de a következő étkezés ki is maradt.
