Mangalica zsír

A mangalica valószínűleg a legnagyobb zsírtermelésű sertésfajta. Fajtáját a szerb sumadia és a bakonyi és szalontai sertésfajták keresztezéséből tenyésztették ki. A 19. század végén még hatalmas populációt tenyésztettek hazánkban, ám a 20. század folyamán keresettsége egyre csökkent, mígnem a ’90-es évek elejére a fajt a kipusztulás fenyegette. Mára ez a veszély már elmúlt, főként annak köszönhetően, hogy egy spanyol sonkagyár kifejezetten Magyarországon tartott, hizlalt és feldolgozott mangalicákból gyártja a világhírű sonkáját. Ehhez a spanyol sonkafajtához fagyasztva, félkész állapotban kerül ki a hús az országból, majd a hosszú érlelési idő után exkluzív árucikként kerül forgalomba. Tévhit, hogy a mangalica koleszterintartalma alacsonyabb volna a többi sertésénél, a fajták közti különbség főként a tartás különbözőségében illetve a mangalica húsának magas zsírtartalmában rejlik. Ez a zsírtartalom ráadásul viszonylag egyenletesen oszlik el a húsban, ettől lesz a mangalica húsa jóval puhább, szaftosabb az elkészítés során. A mangalica erőssége a zsírja, hiszen kifejezetten zsírsertésről van szó. Egyrészt vágósúlyának kétharmada zsír, háj és szalonna, másrészt pedig jóval koncentráltabb ízvilágú zsírt produkál, mint a többi sertésfajta. Használhatjuk húsok sütéséhez, süteményekhez, pogácsákhoz, vagy fogyaszthatjuk egyszerűen kenyérre kenve.