A szakaszos böjtről megoszlanak a szakértői vélemények: a tudomány jelenlegi állása szerint nem árt, fogyás szempontjából nem is használ túl sokat, minden azon múlik, mit eszik az ember abban a 8-10 órában, amíg nem böjtöl. A módszer annak lehet jó, aki egyébként egészségesen eszik, de egyszerűsítené az életmódját, vagy nehezen állja meg, hogy ne nassoljon egész nap – így egy kisebb időablakban fogyaszthatja el az egész napos kalóriamennyiségét. Egy friss kutatás szerint azonban azoknak is, akik krónikus anyagcsere-problémákban és olyan betegségekben szenvednek, mint a cukorbetegség vagy a szívproblémák, kifejezetten hasznos lehet a szakaszos böjtölés.
A test belső órája
Az Endocrine Reviews folyóiratban megjelent szakcikk szerint a szakaszos böjt egyébként is javíthatja az alvásminőséget és az ember életminőségét, valamint csökkentheti az elhízás, a cukorbetegség és a szívbetegségek kockázatát.
Az amerikai Salk Biológiai Tanulmányok Intézetének kutatói szerint korábbi kutatások kimutatták: a génjeink, a hormonjaink és az anyagcserénk a nap 24 órájában fluktuálódnak.
Ha a mindennapi étkezési szokásainkat a test belső órájához igazítjuk, javíthatjuk az egészséget, és csökkenthetjük a krónikus betegségek, például a cukorbetegség, a szívbetegségek és a májbetegségek kockázatát.
A betegségek kezelésében is része lehet
A kutatók ugyanakkor azt is kimutatták, hogy a krónikus betegségek nemcsak megelőzhetők, de jobban kezelhetők, kordában is tarthatók a szakaszos böjtöléssel. Arra nem tér ki a kutatás, hogy pontosan milyen mechanizmusok játszódnak le ilyenkor, amelyek hozzájárulnak a betegségekkel élők jobb életminőségéhez, de valószínűleg a bioritmus szerinti étkezés lehet az, ami ilyenkor hasznos lehet.
Fontos megjegyezni, hogy a szakcikk nem elfogadott tanulmány, azaz nem látta független szakmai testület, csupán egy kézirat, amit a folyóirat befogadott. Így még lehetnek hibák és hiányosságok benne.
További cikkeink az időszakos böjtről:
