Menő diéta, aminek nincs sok értelme - még hízhatunk is tőle

Nem eszünk két napig, de habzsolunk a hét hátralévő részében: lehet így fogyni?

Minden időszaknak megvan a maga divatdiétája, mostanában a legtöbb embertől azt hallom, hogy a szakaszos böjttel tartja kordában a kilóit. Praktikus, mert nem kell hozzá hosszas tervezés, nem kell átstrukturálnunk az étrendünket, ehetjük azt, amihez éppen kedvünk van, kevésbé időigényes a többinél.

Mégsem működik mindenkinél ugyanúgy, van, aki egyáltalán nem fogy tőle, ráadásul a közérzete sem a legjobb a diéta alkalmazása közben - egy új kutatás most azt magyarázza el, miért alakulhat ez így.

Nem eszünk, aztán újra

A szakaszos böjtnek több verziója létezik, a legnépszerűbb változat az, amikor a hét öt napján úgy táplálkozunk, ahogy máskor, a hét két napján viszont sokkal kevesebb energiát viszünk be, csupán 700 kalóriát. A másik változat a nap óráit osztja szét, ilyenkor 8 órán keresztül lehet enni, 16 órán át viszont böjtölni kell. A baj az, hogy anélkül csalunk ebben a praktikusnak tűnő diétában, hogy észrevennénk.

Ezt olvastad már?

Új kutatás: egészségesebb lett a fehér liszt az utóbbi kétszáz évben

Mennyit eszünk böjt után?

A kutatás azt figyelte meg, hogyan változik azoknak a fizikai aktivitása és az evési szokásai a böjtnapok előtt és után. A kiválasztott férficsoport a böjtölő nap előtt és után is jóval többet evett az átlagos napi kalória bevitelénél, összesen körülbelül 10 százalékkal vittek be több kalóriát a normálisnál. A vizsgálat során a fizikai aktivitásukat is monitorozták, amiből pedig az derült ki, hogy a böjtnapokon, illetve másnap is jóval alacsonyabb volt a fizikai aktivitásuk intenzitása annál, mint amennyit máskülönben mozogni szoktak.

A lemaradás behozva

Így a böjtnap által szerzett kalória deficitet másnap már be is hozták, amivel lehetetlenné tették, hogy a módszer fogyáshoz vezessen. Fogyni csak úgy lehet, ha több kalóriát égetünk el, mint amennyit beviszünk, így viszont a diétázók hiába vittek be kevesebbet, másnap többet fogyasztottak, és kevesebbet égettek el.

via GIPHY

Nem fogyunk

Más kutatások is alátámasztották az elméletet, ami szerint a hosszabb-rövidebb böjtöket követően többet eszünk, mint általában és mint amennyire szükségünk volna. Hasonlóképp működött a folyamat azoknál, akik hat hétig nem reggeliztek - az elhagyott kalóriákat megették ebédre és vacsorára. Így aztán nagyon valószínű, hogy nincs sok értelmük az ilyen diétáknak, hacsak nem figyelünk oda nagyon nagy gonddal a böjtidőszakokat megelőző és követő étkezéseink minőségére és mennyiségére.

Ezeket olvastad már?

Ezeket olvastad már?

Címlapkép: Getty Images

via

Ajánlott videó

Legújabb receptek

Húsvéti lekváros bukta

Húsvétkor nálunk mindig készül valami játékos finomság is a klasszikusok mellé, és így született meg a nyuszi alakú lekváros bukta ötlete. A puha, foszlós tészta(a Budafoki ...

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Ezt főzd meg – 30 gyönyörű recept, amit neked tartogat...

Idén már április első napjaiban kipörgetjük a húsvétot, és megfőzünk és -sütünk mindent, amit a kalácsból, tojásból és sonkából ki lehet hozni. A bolondos tavaszi hónap fennmaradó napjaiban pedig csakis zsenge, szezonális alapanyagokból főzünk, és természetesen a tőlünk megszokott kreativitás sem marad el.

Top Receptek

Húsvéti kalács

A húsvéti fonott kalács a tavaszi ünnepi asztal egyik legkedvesebb klasszikusa. Ez a nem túl édes, pihe-puha fonott kalács tökéletesen passzol a húsvéti sonkához. Sülés közben vajas ...

Egyszerű sajttekercs

A vendégségek koronázatlan királynője a hidegtál. Mindenféle húskészítményt, sajtokat és kencéket szervírozhatunk egy tálcán. A sajttekercs egy keveréke ezeknek, hiszen sajt, sonka, ...

Húsvéti sárgatúró

Nyírségi - hajdúsági étel, nálunk húsvéti hagyomány. Mióta eszemet tudom, ismerem ezt a finomságot... :) A templomi szentelésnél a sonka, a kolbász, a kalács és a bor mellett ez az ...