A szakaszos böjt egyre népszerűbb a diétázók körében, leginkább két okból: sokan nem éhesek rögtön felkelés után, ezért a reggeli kihagyása nem zavarja őket, a másik ok pedig az, hogy így a rövidebb időintervallumban „többet lehet enni”, azaz ugyanazt a mennyiségű kalóriát rövidebb időtartam alatt elfogyasztani. A tudomány megoszlik a hatásossága mögött, de tény, hogy van, akinek bejön a módszer, és a Kings College London kutatása szerint még egyéb előnyökkel is járhat az alkalmazása.
Egérkísérleteken sikerült bebizonyítani, hogy az állatok hosszú távú memóriáját javítja az, ha egy adott időintervallumban esznek csak. Szakaszos böjtöt több különböző időintervallumos felbontásban lehet tartani, a brit kutatók most egy állatokra vonatkozó extrém verziót próbáltak ki, amelyben csak minden másnap etették az egereket. A másik két kontrollcsoportban az állatok kevesebb kalóriát fogyasztottak, illetve hagyományosan etették őket. A kutatás három hónapja alatt a szakaszosan böjtölő egerek memóriája fejlődött a legjobban.
A mélyebb kutatások azt mutatták, hogy az úgynevezett klotho génexpressziója megnövekedett, ami szerepet játszik a felnőttkori neurongenerációban, azaz az új idegsejtek termelődésében. Ezek a sejtek érzékenyebbekké is váltak a stimulusokra.
A szakértők remélik, hogy az emberi szervezetben is hasonló eredményekkel jár a szakaszos böjt. Korábbi egérkísérletek már bebizonyították, hogy a drasztikus kalóriamegvonás is eredményezhet memóriajavulást. A Molecular Psychiatry tudományos folyóiratban megjelent tanulmány azt mutatta, hogy már tíz százalékos kalóriabevitel-csökkenés is komoly eredményekkel járhat.
Diétákról itt olvashatsz még többet:
