A sajtfogyasztás megítélése fogyókúra idején kettős megközelítést igényel: egyrészt fontos szem előtt tartanunk a sajtok értékes fehérjetartalmát, másrészt viszont nem szabad figyelmen kívül hagyni zsírtartalmukat. A jó hír, hogy lemondani biztosan nem kell róluk akkor sem, ha meg szeretnénk szabadulni pár kilótól. Az alábbi szempontokat azonban érdemes megfontolni, ha a fogyókúrát össze akarjuk egyeztetni a sajtfogyasztással.
Miért jó, ha sajtot eszünk?
A sajtok kitűnő teljes értékű fehérjeforrások, emellett A-, B- és K-vitaminokat tartalmaznak, és fontos kalciumforrásaink. Mivel rengetegféle sajt elérhető ma már az üzletekben, ezért mindenki megtalálhatja azokat az ízeket, állagot, ami az ő ízlésének a leginkább megfelelő.
A tejtermékek, és köztük a sajtok a vegetáriánus étrend fontos fehérjeforrásai, illetve ha magunk is nyitottak vagyunk a húsmentes ételek, étkezések felé, akkor a sajtok lehetnek a változatos étrendünk alapjai.
Mire kell figyelni a sajtfogyasztásnál?
A fehérjék mellett a sajtok másik jellemző tápanyaga a zsír.
A különféle sajtok különféle zsírtartalommal rendelkeznek - és a napi kalóriabevitel szempontjából ez a tulajdonságuk lesz a fő döntési pont.
Minél magasabb egy sajt zsírtartalma, annál magasabb lesz az energiatartalma is, ezért, ha szeretnék ebben mértéket tartani, akkor:
- vagy a normál zsírtartalmú sajtokból fogyasszunk kisebb mennyiséget,
- vagy az alacsony/csökkentett zsírtartalmú sajtok legyenek az étrendünk fő szereplői.
Mindkét megoldás járható út, nem is kell egyik mellett sem állandóra elköteleződnünk. Én az alábbi stratégiát szoktam javasolni a hozzám fordulóknak: a mindennapi szendvicsünkhöz, salátáinkhoz, ételeinkhez használjuk a zsírszegényebb sajtokat, különleges alkalmakkor (vendégség, különleges étel, vacsora a barátokkal stb.) pedig nem kell a zsírcsökkentési szemponthoz mereven ragaszkodni.
Ha azonban fontos számunkra a napi energiabevitel, akkor a csökkentett zsírtartalommal sok kalóriát megspórolhatunk. Például amíg 100 g normál zsírtartalmú trappista sajt ~380 kcal, és 28 g zsírt tartalmaz, addig ennek egyes light változatai mindössze 194 kcalt és 9,5 g zsírt tartalmaznak.
Ugyanakkor mindkét termék teljes értékű fehérjetartalma kb. ugyanannyi: 25-28 g/100 g. Ráadásul a csökkentett telítettzsírsav-bevitel nemcsak a fogyni vágyóknak fontos, hanem mindannyiunknak, akik figyelünk az egészségünk megőrzésére, hiszen ily módon csökkenthetjük a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.
Egyes sajtok zsírtartalma
- Magasabb zsírtartalmú sajtok (25 g /100 g fölött): camembert, cheddar, gouda, gorgonzola, grill sajt, halloumi, Maasdamer, trappista, tilsiti
- Közepes zsírtartalmú sajtok (19-24/100 g): edami, feta, füstölt tömbsajt, gomolya, grill sajt light, kecskesajt, mozzarella,
- Alacsonyabb zsírtartalmú sajtok (19 g /100 g alatt): camembert light, edami light, gouda light, Maaasdamer light, mozzarella light, tilsiti light, trappista light, óvári
A fentiek mellett azonban azt is mindig el szoktam mondani a klienseimnek, hogy nem kell mindent feláldozni a zsírcsökkentés oltárán. A csökkentett zsírtartalmú/light sajtok közül keressük meg azokat, amelyek az ízlésünknek megfelelnek: ilyenek szerintem pl. a light félkemény sajtok (trappista, edami stb.), a light mozzarellák.
Nem kell teljesen lemondanunk az ételek élvezeti értékéről sem. Tapasztalatom, hogy a light sajtok nem olvadnak olyan jól/szépen, mint a normál sajtok (ez probléma lehet melegszendvicseknél, rakott ételeknél), de lehet a kétféle sajtot felesben keverni, és akkor máris beljebb vagyunk. Ha pedig más helyzetben normál zsírtartalmú sajtot fogyasztunk, akkor a mennyiségre ügyeljünk, ezzel kontrolláljuk a zsírbevitelünket.
Tudj meg még többet a helyes táplálkozásról:
