A sajt egy változatos élelmiszer, aminek magas a fehérje-, kalcium-, vitamin- és esszenciális aminosav-tartalma. Emellett azonban sok lehet benne a zsír, valamint a nátrium is, így kalóriadús alapanyagnak számít. Lourdes Castro Mortillaro dietetikus szerint ha szeretjük a sajtot, akkor bátran fogyaszthatjuk, mivel remek fehérjeforrás.
A húsokra is kiváló alternatíva: mivel állati eredetű, tartalmazza az összes esszenciális aminosavat, amire a szervezetnek szüksége van, ám önmagában nem tud szintetizálni. Ugyanakkor a fogyasztását nem érdemes túlzásba vinni, mert könnyen túlléphetjük a napi kalóriaszükségletünket. A lényeg, mint minden más táplálkozási kérdés kapcsán is, az egyensúly és a mértékletesség.
Melyik sajt a legegészségesebb?
A ricotta!
Mortillaro szerint a válasz alapvetően mindenkinek a saját szervezetétől és táplálkozási szükségleteitől függ, de általánosan elmondható, hogy az egészség tekintetében a ricotta lehet a győztes.
A ricotta neve lefordítva annyit tesz, hogy „újrafőzve”, ami az előállítás módjára utal: a tejet – például juhtejet – addig melegítik, míg a túró és a tejsavó szétválik. Ezután a túróból olyan sajtokat készítenek, mint például a mozzarella, miközben a tejsavó újramelegítése nedves és finom szemcséket eredményez – ez a ricotta alapja.
Milyen előnyei vannak?
A ricottában tehát magas a tejsavófehérje koncentrációja, ami könnyen felszívódik a szervezetben, és ami nagyon sokféle aminosavat tartalmaz. Emiatt egyébként remek választás azok számára is, akiknek a célja az izomépítés, miközben a zsírégetést is szem előtt tartják.
Emellett nem felejthetjük el a fenntarthatóság szempontjait sem: ha belegondolunk, a ricotta által tulajdonképpen a sajtkészítés során keletkező mellékterméket hasznosítják, kifejezetten tudatos választás.
Mit érdemes még fogyasztani?
A dietetikus hozzáteszi, hogy a keményebb sajtok, például a parmigiano, a pecorino vagy a gouda is számos egészségügyi előnnyel rendelkezik, különösen, ha mértékkel fogyasztjuk azokat.
Mivel kevesebb vizet tartalmaznak és koncentráltabbak, a kemény sajtokban több a kalcium, és valószínűleg kisebb mennyiséggel is jóllakunk, így nem esszük magunkat túl ezekből
– magyarázza Mortillaro. Ugyanakkor a nátriumtartalmuk magasabb lehet, mint a lágyabb sajtoké, így ha magas a vérnyomásunk, vagy veseproblémákkal küzdünk, nem ezek lesznek számunkra a legjobb választások.
Akik pedig a testsúlyukra figyelnek oda fokozottan, ők az alacsony zsírtartalmú, fehérjében gazdag típusok mellett döntsenek. Ennek meghatározásában az 1:10-es szabály segíthet: minden kalóriaértékhez legalább 10 gramm fehérje tartozzon. Ha ez az arány fennáll egy adott sajt esetében, fogyasszuk bátran – de mértékkel! Ilyen szempontból jól döntés a világos cheddar és a már említett ricotta is.
Még több a sajtokról:
