Valószínűleg kijelenthetjük, hogy a repülőgépen felszolgált ételnek legtöbbször semmilyen íze van – de ennek nem csak az lehet az oka, hogy rosszul készítették el. Repüléskor a körülményekből adódóan megváltozik a szag- és ízérzékelésünk, különösen a hosszabb utazások alkalmával, amikor több időt töltünk a levegőben, de az sem véletlen, hogy főként sós mogyorót és chipseket, illetve csokikat lehet vásárolni a fedélzeten. Most eláruljuk, miért van ez.
Többek között a kabin száraz levegője a ludas
Repüléskor az utazómagasságon belélegzett levegő körülbelül fele abból a légkörből származik, amelyben a repülőgép épp repül, a másik fele pedig szűrt. Ez együttesen azt eredményezi, hogy – több mint 9000 km magasságban – a kabin levegője rendkívül száraz, a páratartalom mintegy 12% körül mozog.
Csak hogy legyen viszonyítási alap, ez a Mojave-sivatagban a nappali légköri páratartalom legalsó határán van, amely évszaktól függően 10% és 30% között mozog.
Ez az elképesztő dehidratáció pedig nemcsak a bőrünket szárítja, de minden cseppjét kicsavarja az orrunkból és a hörgőinkből. És ez az egyik legfőbb oka annak, hogy a szoros kapcsolatban álló szaglásunk és ízérzékelésünk olyan radikálisan megváltozik repülés közben.
20%-kal több só kerül a repülőn felszolgált ételekbe
De nemcsak megváltozik: a repülés közbeni magasságban az íz- és szaglásérzékelésünk egyszerűen lecsökken, és ez ellen nem sokat tehetünk. Persze nem tűnik el teljesen, de eltolódnak az arányok. A sós és édes ízek iránti érzékünk gyengül leginkább, épp emiatt a légitársaságok által felszolgált ételeket szándékosan túlsózzák (körülbelül 20%-kal). Az édességek esetében szintén sokkal több cukrot használnak, hogy erősebb legyen az étel íze. És itt még nincs vége. Nemcsak a száraz levegő, de a légnyomás és a repülés elkerülhetetlen zajának véget nem érő, több mint 80 decibeles dübörgése is hatással van az érzékeinkre.
Vidd magaddal ezeket az ütős szenyókat az útra:
Némi pozitívum, hogy vannak olyan ízek, amelyek erősebbnek bizonyultak, mint mások.
Az umami íz repülés közben is erős marad
A Lufthansa megbízta a neves német Fraunhofer Intézetet, hogy végezzen el egy „ízpróbát", melynek során az alanyokat szűk ülésekbe ültették egy olyan nyomáskamrában, amelyet úgy állítottak be, hogy az utazómagasságon uralkodó rendkívül alacsony légnyomást utánozza. Ezután ételt szolgáltak fel a résztvevőknek, miközben a repülőgépek hajtóműveinek 80 decibeles dübörgésével bombázták őket. Hogy még hitelesebbé tegyék az étkezést, az ülések rezegtek is, hogy ezzel szimulálják az időnként jelentkező légörvényeket.
Az eredmények: többé-kevésbé érintetlenül maradtak a keserű, savanyú és fűszeres ízek.
Itt érdemes megjegyezni, hogy más hasonló tesztek során az íz, amely a kemény fedélzeti körülmények között is szokatlanul stabilan teljesített, a japán gasztronómiából jól ismert, misztikus ötödik íz, azaz az umami volt. Annyit azért hozzá kell tenni, hogy az umamis ételeknek eredendően magasabb a nátriumtartalma. Lenyűgöző módon a paradicsomlé – például egy Bloody Mary koktél formájában – szintén immunis az íztelenségre.
Tehát, ha a magasban is szeretnéd élvezni az ételeket, legyen az házilag csomagolt, a fedélzeten vásárolt vagy a légitársaság által biztosított fogás, mindenképp a fűszeresebb ízeket részesítsd előnyben.
Még több az egészségről:
