Hogy miért? Mert ebben a korban ismerkedik meg a baba az első új ízekkel, és bizony a nyár rengeteg újdonságot tartogathat.
Bár sok eltérő véleményt hallhatunk szakértőktől, barátoktól és családtagoktól arról, hogy mikor érdemes elkezdeni a hozzátáplálást, ez az időpont szinte minden babánál a 4. és 7. hónap között elérkezik.
Első lépések
Az első szilárd tápláléknak az almát szokták ajánlani, ami azért is szerencsés, mert ez egy jól eltartható gyümölcs, az év bármely szakában kapható. Néhány napnyi almakóstolgatás után azonban már el is érkeztünk az első választáshoz, hiszen sokféle gyümölccsel is folytathatjuk a sort. Télen többnyire a banán és a körte következik a gyümölcsök közül, de nyáron az elsők között adhatjuk a babáknak a meggyet és a barackot is. Bár ilyenkor van szezonja az epernek, málnának, ribizlinek is, ezekkel érdemes megvárni az egyéves kort, mert az apró magvas gyümölcsök allergiás reakciót válthatnak ki a picikből.
Kezdhetjük a hozzátáplálást zöldségek kóstolásával is. Elsősorban a répát, petrezselyemgyökeret, krumplit és sütőtököt szokták ilyenkor ajánlani, de ha szezonja van, hamar bevezethetjük a cukkinit, tököt, spenótot, majd a brokkolit is. A „K-betűs” zöldségekkel (karalábé, káposzta, kelbimbó, karfiol) azonban még várjunk 1-2 hónapot.
Húsok közül az első a sovány csirkemell, amellyel kínálhatjuk a babánkat, de ez még ne legyen az első néhány íz között, amelyekkel megismertetjük, nagyjából egy hónappal az első kóstolgatások után vezethetjük be.
Hat hónapos kortól bemutatásra kerülhet a zab és a rizs is, de ez talán csak akkor szükséges, ha minél előbb próbálunk kiváltani egy étkezést szilárd táplálékkal, mert ilyenkor már az étel tápanyagtartalma is számít.
Fokozatosság
A hozzátáplálás kezdetén nagyon fontos a fokozatosság. Egy-egy új alapanyag bevezetésével várjunk legalább 3, de akár 5 napot is, hogyha bármilyen érzékenységi reakció lépne fel a picinél, azt tudjuk mihez kötni.
Eleinte csak 1-2 kanál szilárd táplálékkal kínáljuk a babát, még akkor is, ha látszik, hogy szívesen fogadja, hiszen ez a szervezetének igen komoly változást jelent a kizárólag anyatejes/tápszeres táplálás után. Ha még nem cél, hogy elválasszuk a gyermeket, akkor szoptatás után kóstoltassuk csak vele az új ízeket.
Ha azonban hosszan idegenkedve fogadja a szilárd táplálékot, akkor megpróbálkozhatunk az étkezések előtt is egy-két kanál pürével, a főzelékeket, gyümölcspépeket pedig anyatejjel/tápszerrel is elkeverhetjük, hogy ismerős ízzel bátorítsuk a babánkat a további kóstolgatásra.
Az elkészített bébiétel az első hónapokban mindig legyen homogén, ne túl sűrű állagú. Sőt, az első napokban szinte folyósra is készíthetjük, hiszen maga az íz is igen komoly változás a piciknek. A gyümölcsöket inkább nyersen, turmixolva kínáljuk, a zöldségeket pedig kevés folyadékban párolva. Só, cukor vagy étolaj hozzáadása a bébiételekhez teljesen szükségtelen. Néhány hét, hónap múlva eljön majd ezeknek is az ideje.
Bár jelentéktelennek tűnhet, a későbbiekben hasznos lesz, ha már az első pár kanál szilárd tápláléknál megadjuk az étkezések módját. Ha tehetjük, üljünk le mindannyian az asztalhoz, együnk mi is, lássa a pici már a kezdetektől, hogy az étkezéseknek nem csupán a tápanyagbevitel a célja.
Tökfőzeléket sokan csak nyáron fogyasztanak, pedig tavasszal ugyanúgy megállja a helyét, hiszen friss kapor szinte mindig kapható a boltokban, és tökre is szert tehetünk, ha máshogy nem, fagyasztva.
A bélrendszer a szakértők szerint az "új agy", így érdemes rá kiemelten figyelni, hiszen az immunrendszerünk mellett gyakorlatilag mindenre hatással van, nem csak emésztésünkre.
Olajban sült, igazi, házias rántott sertésszeletet eszegetni ebédre olyan élmény, ami egyszerre idézi fel a gyerekkorunkat, az iskolaéveket, a nagyi ebédlőjét vagy anya-apa vasárnapi menüjét. Imádjuk, és kész.
