Nem is gondolná az ember, hogy a halloweenre készült sütik milyen erős érzelmeket váltanak ki. Vannak, akik ijesztőnek, mások viccesnek találják, de szép számmal akadnak, akik úgy érzik, gúnyt űzünk ezzel a halottakból. Természetesen, szó sincs erről! Igaz, kicsit idegen a mi hagyományainktól, de például a katolikusoknál a halottak napját megelőző Mindenszentek a reformátusoknál nem számít ünnepnek. A halottak tisztelete egyetlen népnél sem kérdőjeleződik meg, ám igen nagyok az eltérések a tisztelet kinyilvánításában.Halloweeni receptek itt!
A mexikóiak többnapos bulival áldoznak szeretteik emlékének. A házakban kis emlékhelyre finom ételeket, italokat, csoki-, cukorkoponyákat, csontvázakat helyeznek, majd összegyűlnek, esznek-isznak, vigadoznak, miközben felelevenítik az elhunytak történeteit. Ebben a néhány napban mintegy bizonyságot tesznek, hogy még mindig közéjük tartozónak tartják az eltávozottat.Térjünk azonban vissza a sokak szemében amerikai bolondságnak elkönyvelt halloweenra. Maga a szó a Mindenszentek előtti este ünnepének angol nyelvű elnevezése: a „hallow” a szent és az „even” az este, amelyet „Evensong”-ként (Esti ima) a templomokban a mai napig használnak.Az amerikaiaknál ezen a napon csontvázak himbálódznak az ajtókon, halálfejek bámulnak ki az ablakokból. Kivájt, rudakra feltűzött tökök vicsorítanak, rémisztő jelmezekbe öltözik mindenki. Ezen az éjszakán szolid és jóravaló emberek kieresztik magukból a mélyen szunnyadó démonokat.
Az ünnep azonban sokkal régebbi. Az ír származású halloweent a bevándorlók vitték magukkal Amerikába. Eredete a nyarat búcsúztató, telet köszöntő kelta ünnep (samain) volt, amikor úgy hitték, hogy ezekben az órákban az emberek beléphetnek a szellemek világába, összemosódnak a földi és a túlvilági lét határai. Később a hívők emlékezetében minden halott összegyűlt: a szentek, akikhez segítségért fohászkodtak; a baráti és családi kör szeretett lelkei, akiket hiányoltak. És persze azok is, akiket szívesen mellőztek volna, mert bosszújuktól – a másvilágról – rettegtek. Halloweenkor talán valóban összemosódnak a különböző világok – a földi a túlvilágival, a keresztény a keltával, a felnőtt világ a gyerekek világával. Mert a 19. században a középkor szent és lelki ünnepéből, legalábbis az angol nyelvű területeken, a jelmezekbe öltözött gyerekek vidám ünnepe bontakozott ki. Szellemeknek öltözve borzalmas lármát csaptak, és amelyikük egy vízzel teli lavórból a fogaival képes volt a legnagyobb almát kihalászni, annak jósolták a legnagyobb boldogságot a következő évre.
A tök, mint a halloween jelképe, állítólag az ördöggel való játékból fejlődött ki. A történet a következő: Jack, egy részeges ír férfi, nem akart meghalni. Amikor Mindenszentek előestéjén megjelent előtte az ördög, cselhez folyamodott. Megkérte az ördögöt, változzon át pénzdarabbá, mert nem szeretne úgy meghalni, hogy nem fizeti ki a cechet. Amint fizetett, visszaalakulhat ördöggé és Jack követi őt. Az ördög hisz neki, de Jack zsebre vágja, és előáll a következő ajánlattal: csak akkor engedi el az ördögöt, ha tíz évet ad neki még a Földön. Mielőtt letelnek az évek, ismét megjelenik az ördög. Jack most egy almát kíván meg a fáról, amit nem ér el. Az ördög felmászik a fára, amibe egy kereszt van vésve, így ismét csapdába kerül. Jack most azt kéri, hogy az ördög soha többé ne keresse fel őt. Az ördög ezt megígéri, és Jack szabadon engedi őt.
Jack ugyan kijátszotta az ördögöt, a halált azonban nem. Egy napon meghal, de nem engedik be a paradicsomba és a pokolba sem, a sátán így áll bosszút rajta, és örök vándorlásra kárhoztatja Jacket. Egy izzó fadarabot dob neki, hogy hosszú útján legalább az utat láthassa. Jack egy tökből (eredetileg marharépa vagy retek volt talán) lámpát farag, amibe beleteszi a fényt adó fadarabot és megkezdi végtelen vándorlását, mint „Jack O’Latern”.
És talán azóta minden évben, így halloween idején, a világító tökfej rávicsorog Jackre, aki saját, grimaszos pofáját ismeri fel benne.
Mi pedig, ha kedvünk tartja, finom, tökből készült ételekkel vagy rémségesebbnél rémségesebb süteményekkel idézhetjük fel a pórul járt Jack emlékét.
- jm -
