Márciusban megismerhettétek néhány híres magyar sütemény történetét. Akkor a somlói galuska, a Dobos torta, a Rákóczi túrós és a Rigó Jancsi került górcső alá. Most viszont következzenek szintén figyelemreméltó és nem kevésbé közkedvelt társaik!
Dunakavics
Jó-jó, ez persze nem egy igazi sütemény vagy desszert, de hogy mindannyian szerettük egykor, az is biztos. Gyerekkoromban iszonyúan csábítottak ezek a kis színes cukorral bevont földimogyorós ropogtatnivalók. Mókásnak találtam, hogy olyan, mintha tényleg valami varázslatos kavicsot majszolgatnék. A formája adott, innen ered a kavics elnevezés is. De miért pont Duna? Lehetne például Tisza is - hogy ne menjünk annyira messzire - , de a Gangesz- vagy Níluskavics is igen remek névválasztás lehetne.
Amikor utánajártam, hogy vajon honnan is ered ez a név, kiderült, hogy a Duna csokoládégyár készítette – gondoltam, itt a megfejtés. De tévedtem, hiszen több magyar gyárban is előfordult már ez a finomság. Akkor most mi az igazság?
Egy kis töri...
Az Ihász utcai Duna csokoládégyár az 1922-ben alapított Dreher-Maul Rt. örököse volt. Állítólag Dreherék a sörgyártás melléktermékét tehenekkel etették, és valójában a tej feldolgozására alapítottak csokoládégyárat. Így 1964-ben a Duna Csokoládégyárban megkezdték a Dunakavics gyártását is.
De! Magyarország legnagyobb csokoládégyárát Stühmer Frigyes hamburgi cukrászmester 1868-ban alapította Pesten, és szintén ő honosította meg Magyarországon a nagyüzemi csokoládégyártást. Később a gyárat 1948-ban államosították, s egybeolvasztották a Magyar Édesipari Vállalattal, később pedig megkapta a Budapesti Csokoládégyár nevet. 1992-ben a gyár a Stollwerck Budapest Kft. tulajdonába került, majd korszerűsítették a termelést, így nekik (is) köszönhetjük a konyakos meggyet, a francia drazsét, és a már említett Dunakavicsot. A Dunakavics cukorka végülis egy, a Dunából származó kavicsra utal.
Ami biztos, hogy a Jókai bablevest füstölt csülökkel, füstölt Debreceni kolbásszal, illetve csipetkével ildomos készíteni berántva, és tejföllel felszolgálva.
Ma már számtalan receptvariációval találkozhatunk kisebb-nagyobb eltéréssel, de az eredeti recept 4-5 diós piskótalapot, vajas krémet, fondant-ot, illetve csokoládébevonót rejt, a már jól ismert és könnyen felismerhető díszítéssel.
Az Eszterházy torta eredete kissé ködösnek mondható, de nagy valószínűséggel Esterházy Pál Antal XIX. századi politikus és gourmand - akinek nevéhez az Eszterházy rostélyos is fűződik - tiszteletére készítette el egy ismeretlen cukrászmester. Feltételezhetően az osztrák Franz Sachernek is köze lehetett ehhez a csodás süteményhez, hiszen egy ideig ő volt a család cukrásza. Később Németországban illetve a mai Ausztriában is gyorsan elterjedt ez az édesség, így több mint valószínű, hogy a recept az Eszterházy családtól jutott el a Monarchia területeire.
Eszterházy torta
Talán kevésbé ismert, mint az előbb említett híres bableves, de Jókai tortával is találkozhatunk ám. Tehát aki egy komplett Jókai menüre vágyik, két fogást is készíthet az író nevével fémjelezve. Egyébként Jókai nemcsak hogy rajongott az ízletes magyar ételekért, de pártolójuk és támogatójuk is volt, hogy minél tovább fennmaradhassanak ezek a hagyományos hazai receptek.
De még ekörül is vannak kérdőjelek! Gundel Károly szerint Jókai „füstölt (szopós) malac körmével” szerette a bablevest, a kolbász pedig semmiképp nem lehetett Debreceni, hiszen Jókai idejében még nem is létezett.
Egy másik történet szerint viszont már eleve így szerepelt a füredi vendéglő étlapján a bableves, ami olyannyira ízlett neki, hogy ezután csak így volt hajlandó megenni.
Mindenesetre a monda szerint Jókai Mór - a romantika korszakának egyik legnagyobb írója - egyszer Balatonfüreden a saját ízlésének megfelelően rendelte a bablevest, az idők folyamán pedig ez a fogás fokozatosan átvette a Jókai bableves nevet.
Jókai alacsony, kis termetű ember volt, nem túl erős gyomorral. Fennmaradt róla, hogy számára a legkedvesebb ételt - a bablevest - mindig édesanyja készítette neki, és csak így volt hajlandó megenni. Habár nem tudom, mennyire mondható gyomorkímélőnek ez a fogás, hiszen füstölt csülök, füstölt debreceni kolbász és tejföl is kerül bele gazdagon.
Jókai bableves
