A babka a lengyel zsidó konyha egyik tradicionális süteménye, de hallottam már ukrán és mediterrán eredetvonalról is. Viszont egy biztos: nagyon guszta, nagyon finom, szóval abszolút ideális választás húsvétra (is). Reméljük, nem köveznek meg érte minket ezen a szent keresztény ünnepen.
Na de mi az a babka?
A babka nem más, mint egy meseszép, kelt tésztás, trükkösen vágott és csavart kalács, amit általában csokoládés-kakaós krémmel kennek meg. Sokszor olajos magvakkal is keresztezik a tölteléket, és cukorsziruppal is meglocsolják az elkészült, még langyos süteményt.
Az én verziómhoz...
- Készült egy kelt kalácstészta (igából teljesen hagyományosan). Viszont ennél a receptnél igaz, hogy minél több ideig kel, annál jobb lesz a tészta állaga. Egy-másfél óra kelesztés is oké, de akár egy egész éjszakát is állhat a hűtőben.
- A töltelék természetesen csokoládés, ehhez vízgőz fölött olvasztottam össze a (szigorúan) étcsokoládét vajjal, kakaóporral, barnacukorral, egy csipet sóval és fahéjjal.
- A megkelt tésztát kicsit átgyúrtam, majd lisztezett gyúródeszkán kb. 1 centi vastag téglalapra nyújtottam.
- Alaposan megkentem mindenhol a csokikrémmel, majd meghintettem a durvára vágott pekánnal és az étcsokoládé-darabokkal. A hosszabbik oldalától elkezdve feltekertem, majd egy éles késsel hosszában kettéhasítottam a tekercset. Így kaptam két rudat, amit szorosan összetekertem, fontam, gyűrtem-csavartam, úgy, hogy a töltelékes rész felfele legyen. Így lesz szép, jellegzetes a babkababánk külseje.
- A fonatból koszorút formáztam, és határozott mozdulattal áthajítottam egy kivajazott-kilisztezett 25 centis tortaformába. Meleg helyen, letakarva még 30 percet kelt a kicsike, majd 180 fokra előmelegített sütőben 40-45 perc alatt készre sült.
- Sütés után mindenképp várjátok meg, míg kihűl, mert különben csak széttrancsírozzátok, és nyakig csokisak lesztek.
A SODÓ
Igen, a sodó... nem akarok szuperlatívuszokban beszélni róla, de azért egy pár dicsérő szót mégis csak megérdemel. Szerintem a vanília az egyik legkülönlegesebb fűszer a világon, nincs még egy íz és aroma, ami hozzá fogható. Gondoljunk csak bele, mennyi szuper édesség nem születhetett volna meg vanília nélkül. NEM LENNE CUKRÁSZKRÉM, de a krémes és a képviselőfánk is bánatosan tengődne nélküle. Na és itt a sodó. A legjobb dolog, ami történhet valamivel, az az, ha leöntik sodóval. Nézzétek csak meg az aranygaluskát és az ő bársonyosan selymes, lágyan krémes csodaöntetét, ami szintén csak egy édes tejes lötty lenne vanília nélkül.
A videóban és a receptben megleshetitek a tökéletes vaníliasodó elkészítését, amit ez alkalommal isteni krémlikőrrel turbóztam fel!
Nem mondom, hogy egy pár perc alatt összedobható édességről van szó, viszont a munkafázisok pontosan követik egymást, egyik jön a másik után: amíg hűl a csokikrém, addig kel a tészta, és elkészül a sodó. Már csak a sütés-hűlést kell kibírnunk, ez idő alatt menjünk ki a szabadba vagy fussuk 2 háztömböt, attól úgyis megjön az étvágyunk, és húsvét előtt nem is árt a testmozgás.
Ha még több CUKORSOKK-receptre vágynátok, ITT megtaláljátok őket!
Boldog nyulat!
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg a legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon vagy a YouTube-on!
Ha további CUKORSOKK-cikkek is érdekelnek, akkor ezeket is olvasd el:
