Értesíthetünk a legfrissebb témákról?

oké!

András napi szerelmi praktikák - keresd meg életed párját!

November utolsó napján nem csak a disznótor időszaka indul a hagyomány szerint. A hajadon lányok is ekkor jósolják meg, mi lesz leendő férjük neve. Jóslásra fel!

A párválasztás körüli bonyodalom csöppet sem újkeletű dolog – mindig foglalkoztatta a pártában lévő hölgyeket. Csak 100 évvel ezelőtt máshogy intézték a dolgot, mint ma, íme három szokás:

Nézzétek meg ezt a kis videót, hogyan készült a mindent megmondó süti:

  • November utolsó napján a lányok egész nap koplaltak, majd lefekvés előtt egy szelet sózott kenyér felét elfogyasztották, a másik felét a párna alá csapták, és várták, hogy megálmodják, ki lesz a kérőjük.
  • Másik, kicsit kevésbé éhezős módszer volt a gombócfőzés. Bár az egész napos koplalás itt is jelentősen növelte az ügy pozitív kimenetelét, az este megfőzött gombócok, amit nem szilvával, nem barackkal, még csak nem is lekvárral, hanem a szóba jöhető fiúk nevét tartalmazó papírlapokkal voltak töltve, teljesen biztos, hogy vacsoraként végezték, miután az első, vízfelszínre kerülő gombóc megmutatta, hogy ki hozza a boldogságot.
  • Egy harmadik variáció alapján hájas kiflikbe sodorták a szóba jöhető udvarlók nevét. Minden leány levett egyet a tálcáról, akinek a nevét találta a süteményében, az lett a kérője – elméletileg.

András-nap környékén vajon miért a hurka, a kolbász, a hájas tészta, a finom sült, vagy éppen a gombóc kerül az asztalra? Régen – igaz, ez már nagyon régen volt – kifejezetten kellemetlennek számított, ha az ember lánya szingli – múlt századi szlengben vénlány – maradt. Aki nem ment férjhez, azt a közösség menthetetlennek minősítette, és ha ki nem is közösítette, azért erősen lenézte. A férjhez menés, mint fő cél, aztán egész kis iparágat épített maga köré – például az András-napi jóslási praktikákat. 
 
November utolsó napján a lányok egész nap koplaltak, majd lefekvés előtt egy szelet sózott kenyér felét elfogyasztották, a másik felét a párna alá csapták, és várták, hogy megálmodják, ki lesz a kérőjük.
 
Szent András apostol égi születésnapján a népi hiedelmek szerint a leányok titokban böjtöltek, férfiruhaneműt dugtak a párnájuk alá, valamint jósoltak mindenből: hallgatózásból a jövendőbeli érkezésének irányát és idejét, ólomöntéssel az ifjú vagyonának mértékét, az előbb említett hájas kiflibe vagy hájas pogácsába rejtett kis cetlikről pedig leendő jegyesük nevét.

 

Gombócvariációk:

 
Az ősz utolsó napján azonban minden jelként volt felfogható – egyes lányok a disznóól ajtaját rugdosták, és ahányat röffent a bent lakó, annyi éven belül volt várható a nagy Ő.

 

András-napon indult a disznóvágás szezonja

És ha már az ólaknál tartunk, ez bizony gyászos időszak kezdete volt a sertéspopulációnak, régen ugyanis András-napot tekintették a disznóvágási időszak kezdetének. A disznóvágás rendkívül fontos esemény volt a falusi társadalmakban, sokaknak az egész évi húsmennyiséget jelentette az ilyenkor feldolgozott jószág. A romlandó alapanyagokból disznótorost készítettek – véres és májas hurkát, töpörtyűt. A hús egy részét erősen fűszerezték, és bélbe töltötték, majd a kéménybe akasztották, és füstöléssel tartósították, így a kolbász még hónapok múlva is fogyasztható volt.

Disznóságok:

 

 

A sonkát és szalonnát  ugyanígy tárolták, a húsokat pedig zsírosbödönbe rejtve tartották frissen hónapokig. Természetesen a tél legkedveltebb csemegéjének elengedhetetlen alapanyaga, a háj is ilyenkor került a gazdasszony kezébe, aki, ha elég ügyes volt, nemcsak omlós hájas sütiket, de délutánra András-napi hájas pogácsát is varázsolt az asztalra. Akinek megjött a kedve, a következő hónapokban biztosan talál alkalmat, hogy elkészítse az András-napi malacságokat. Ha pedig a kulináris élvezetek kevésbé „gyilkos” formáját kedveli, főzzön gombócot 30-án este. Már csak a móka kedvéért is…
 

Ezek is érdekelhetnek még:

Szólj hozzá!

Hozzászólások

A komment maximális hossza nem lehet több, mint 3969 karakter!

Még nem érkezett hozzászólás. Legyél te az első!