Székely fonott kalács
A Kalács a parasztvilágban mindig az ünnepek eledele. Kenyeret hetente, kéthetente sütöttek a családok, de kalácsot, amibe nem csak liszt, só és víz kerül, hanem nemesebb dolgok, cukor, tej, csak ünnepekre. A kelt kalácsnak van egy nem túl ismert áldásos mellékhatása. Szoptatós kismamáknál tejserkentő hatása van! „Kalács”-ot többfélét készítettek, szögletes formában, ágakból összefonva. A „kontyolókalács” ennek egy változata volt, amelyet 8-12 ágból fontak, tetején három ágból font koszorúval. (Györgyi Erzsébet: Házasságkötés és szokásköre a bukovinai székelyeknél. Néprajzi Közlemények 1962, 71-72. oldal.) Magyarországon a 3-6 ágból fonott kalács az elterjed, de kimaradt tésztából gyerekeknek csemegének gyakran készítettek két ágból sodrott "copf"-ot, amit még cukorral is megszórtak. A sokszor 15–20 kilogrammos süteményhez bontással kellett megnagyobbítani a kemence száját. A szögletes óriás kalács mérete nem ritkán 60×40 centiméter volt. A kalácsok tetején lehettek tésztából rózsák, madarak és más díszítmények. (Magyar Néprajz IV. Életmód kötete. 520-521. oldal) „Perec”: Három ágból font, karika alakú édes kalács, nagysága általában akkora, hogy egy literes pálinkás üvegre ráakasztva megállt, de lehetett ennél nagyobb is, egészen a félméteres átmérőjűig. (Györgyi Erzsébet: Házasságkötés és szokásköre a bukovinai székelyeknél. Néprajzi Közlemények 1962, 71-72. oldal.) A lakodalmi menetben a tisztségviselők karjára, pálinkás üvegére húzták, ajándékozták az eskető papnak, jegyzőnek, feldarabolva dobálták az utcán a lakodalmasokat nézőknek. Helyenként, így Bukovinában is, perec a neve. (Magyar Néprajz IV. Életmód kötete. 520-521. oldal) Kalácsról még itt is olvashatunk: lenolaj.hu/muvelodestorteneti_morzsak/szalloigek-forrasvideken/ha-nincs-kenyeruk-miert-nem-esznek-kalacsot/
