Éticsiga

Az éticsiga Európa-szerte elterjedt csigafaj. Főként Közép- és Délkelet-Európában őshonos. Skandinávia egyes részein szerzetesek, Angliában pedig a rómaiak terjesztették el, de a szigetországban ma már védett állat. Erdőkben, kertekben, szőlőföldeken, nyitott helyeken él. Különösen szereti a folyópartokat, hiszen a magas páratartalmat és az alacsonyabb hőmérsékletet részesíti előnyben. (Ennek az is az oka, hogy petéit nedves, laza földbe tudja lerakni.) Az éticsiga háza piszkosfehér-világosbarnás színű, 5-6 csavarodásból áll. Nyílása nagy, fehér szélű. A ház 3-5 cm széles és 3-4,5 cm magas. Az éticsiga télen és forró nyári napokon dermedt állapotba kerül, ilyenkor meszes burokkal védekezik. Szaporodását tekintve hímnős, de szükséges van partnerre a párzáshoz. Ilyenkor mindkét állat megtermékenyül. A párzási időszak május, a petéket június-július során rakják le. A kis csigák 3-4 hét után kelnek ki, ivarérettek 2-5 éves korukban lesznek. Az élettartam 20 év, maximum 35 év. Az éticsiga húsa ínyencségnek számít, könnyen emészthető, egészséges és jól fűszerezhető. A középkorban különösen is kedvelték, böjt alatt is szabad volt csigát enni, mert nem húsnak, hanem halnak tekintették.