Ételfesték

Az ételfestékek élelmiszer adalékanyagok, melyek az élelmiszereknek tetszetősebb külsőt kölcsönöznek és kielégítik a fogyasztó színelvárásait. Az élelmiszer előállítása során fellépő színvesztést is ezekkel ellensúlyozzák. Igen csekély hányaduk tisztán növényi eredetű (pl. Betanoin vagy klorofil); ezeken kívül fellelhetők természetazonos és teljesen szintetikus vegyületek is. Sok szintetikus ételfestéket a XIX. sz. végén találtak fel; és csak 1887-től tiltotta be az első élelmiszer törvény Németországban a nehézfémeket tartalmazó adalékanyagok alkalmazását. EU-rendelet alapján, ha egy táplálék finomítására ételfestéket alkalmaznak, akkor az adalékanyagnak minősül és egy "E" azonosítóval ellátva kell az élelmiszereken feltüntetni. Elsősorban az élelmiszerek színezésére használják, pl. a gumimacik esetében arra törekednek, hogy a zselatin színezése harmonizáljon az egyes gyümölcsízekkel. Textíliákat is színeznek velük, és fontos kellékei a paintball sportnak, ahol biztonsági okokból ételszínezékkel töltik fel a patronokat. Vannak olyan élelmiszerek, melyek színezését a törvény tiltja; ilyenek a hús és húsáruk, a sör, a fűszerek, a gombakonzervek, a burgonyából készült termékek, valamint a csokoládé és az aszalt gyümölcsök. A szintetikus ételfestékeket maguk az élelmiszerek is helyettesíthetik, mint pl. a piros bogyós termések, a kurkuma, a karamell, az őrölt paprika, a céklalé és a spenót, ezek azonban az ételek ízét is befolyásolhatják. A legtöbb élelmiszerfestéket az üdítőitalok előállításánál használják fel.