Most kiderül, miért tojik színes tojásokat a húsvéti nyúl

Itt a húsvét, a kalácsokhoz, sonkákhoz szépen gyűlnek a tojásos receptek is, mivel a tojás is elengedhetetlen kelléke az ünnepnek. De hogy jön össze a nyúl és a tojás?

A tojás a keresztény szimbolikában Krisztus feltámadásának a jelképe, ezért érthető, hogy a húsvéti asztal hagyományos kelléke, de mégis szorosan kapcsolódik hozzá a nyúl, még inkább a tojást tojó nyúl, amire nehéz logikus magyarázatot találni. Mégis sok történet fűződik hozzá, ikonográfusok és etnográfusok szerint pedig egyenesen Ostarához (más néven Ēostre), a germán mitológia tavaszistennőjéhez köthető, tehát már jóval a kereszténység születése előtt voltak történetek a színes tojást hozó nyúlról.

Az egyik legenda szerint Ostara madara, egy galamb tojta a színes tojásokat, de Ostara valamiért megharagudott rá, és menten nyúllá változtatta a madarat. Erre lehet bizonyíték, hogy az ő nevéből ered a húsvét angolszász Easter és a német Ostern elnevezése, az istennőt pedig a germán mitológiában női testtel, de nyúlfejjel ábrázolják.

Egy másik feltételezés szerint a nyúlnak és a tojásnak is köze van a Holdhoz , ami minden éjszaka feltámad (tehát a keresztény szimbolikához szorosan kapcsolódik), ráadásul a húsvét a Hold járásával összekötött mozgóünnep.

Ehhez jön még a termékenységet és a halhatatlanságot szimbolizáló nyúl, így találkozik a tojással és a Holddal. Tovább a színes tojásokhoz: a díszített tojások elsősorban Kelet-Európára jellemzőek, mint például a magyar hímzett vagy aprólékosan, kézzel festett húsvéti tojások, Nyugat- és Közép-Európában ritkábban fordul elő, akkor is inkább batikolt vagy egyszínűre festett formában.

Mi a helyzet a koleszterinnel?

Ha tojásról van szó, akkor általában tyúktojásról beszélünk, amelynek a tömege 40-60 gramm, ezen belül a sárgája 15-20 grammot, a fehérje pedig 25-30 grammot tesz ki. (Egyébként ezt érdemes megjegyezni olyan receptekhez, ahol a tojásokat nem egészben vagy darabonként, hanem grammokban írják.) A tojás magában foglalja a legfontosabb proteineket, ásványokat és vitaminokat. De a tojássárgája azon ételek egyike, ami természetes módon tartalmaz D-vitamint és kolint is, ami az egyik legfontosabb alapanyaga a sejtmembránoknak.

A tojásfogyasztás egyik fő ellenérve a benne lévő koleszterinnel függ össze, ami szív- és érrendszeri problémákat okozhat, ha nincs karbantartva. Egy nagy tojássárgájában (tehát átlagosan 17 grammban) körülbelül 200 mg koleszterin van, így az egyik legmagasabb koleszterintartalmú élelmiszerről van szó, amelynek magas a zsírtartalma is, ugyanakkor rengeteg olyan tápanyag van benne, amely csökkenti a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. Kiderült az is, hogy a természetes eredetű, elfogyasztott koleszterin nem befolyásolja nagymértékben a szervezetben a feldolgozását, vagyis nem növeli magasan a vér koleszterinszintjét. Ettől függetlenül jobb, ha nem eszünk minden nap 3 tojásból rántottát fehér kenyérrel és kolbásszal, mert hosszútávon valóban rossz hatással lehet az érrendszerre. A tojásfehérje előtt viszont szabad a pálya, mivel az egyáltalán nem befolyásolja a vér koleszterinszintjét.

Miért nem eszünk kacsatojást?

A Magyar Élelmiszerkönyv meghatározza, hogyha tojásról beszélünk, akkor tyúktojásról van szó. Annak, hogy kacsa- és libatojást nem lehet ma Magyarországon forgalmazni, több oka van. A 20. század elején meg rengeteg kacsatojást fogyasztottak a magyarok, viszont az 1930-as években annyira elterjedtek a paratífuszos megbetegedések, hogy eleinte korlátozták, majd a II. világháború után be is tiltották a forgalmazását.

Mivel a kacsatojás héján lévő pórusok jóval tágabbak, mint a tyúktojásé, ezért a felszínén lévő szalmonellafajok és -fertőzések könnyebben bejuthatnak a tojásba, ezek nagy része pedig az emberre is veszélyes. Lúdtojást pedig egyszerűen nem éri meg forgalmazni, hiába négyszer akkora, mint a sima tyúktojás, de persze hozzá lehet jutni.

Tehát, ha kacsatojás kerül a házhoz, semmiképp ne fújd ki a hímes tojáshoz (még mosás után sem), inkább keményre főzve érdemes használni. Mivel megfelelő hőkezeléssel (70 °C felett) elpusztulnak a szalmonellák, ezért piskótának, keményre főtt tojásként, rakott ételekhez nyugodtan lehet használni, de madártejet, szuflékat, lágy tojást, majonézt vagy fagylaltot ne ebből készíts - a maghőmérséklet tartósan legyen 70 °C felett, ez a legfontosabb.

Ha tetszett ez a cikk, nézd meg a legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon vagy a YouTube-on!

Címlapkép: Réthly Dávid / Nosalty


Ha még több tojásos tartalomra vágysz:

Forrásunk volt.

Címlapról ajánljuk

További cikkek