Valószínűleg nincs ember, aki ne szeretné legalább a csokit, cukrot, chipset, gyorsételeket, vagy a fagyit – vannak azonban olyanok, akiknél már a szó szoros értelmében függőség alakul ki az ilyen feldolgozott, cukorban és/vagy zsírban gazdag ételekre. Ha nem is konkrétan diagnosztizálható az állapot, a rájuk adott testi válasz a függőséghez hasonlít, ez pedig elhízáshoz és egészségkárosodáshoz vezethet.
Úgy tűnik, hogy 5 emberből 1-nél jelentkezik ez a klinikailag jelentős függőség a magasan feldolgozott élelmiszerek iránt, amelyet a fogyasztás feletti kontroll elvesztése, erős sóvárgás és a negatív következmények ellenére is lemondási probléma jellemez.
A Michigani Egyetem kutatói azt szerették volna tudni, hogy a függőség egyik fő kockázati tényezője – egy alkoholproblémákkal küzdő szülő – előrevetíti-e a magasan feldolgozott élelmiszerek iránti függőség megnövekedett kockázatát.
Azok az emberek, akiknek családjában előfordultak szenvedélybetegségek, nagyobb a kockázata annak, hogy problémás kapcsolatot alakítsanak ki a magasan feldolgozott élelmiszerekkel, ami igazán nagy kihívást jelent egy olyan élelmiszerkörnyezetben, ahol ezek az ételek olcsók, hozzáférhetőek és erősen preferáltak
- mondta Lindzey Hoover, a tanulmány vezető szerzője. A környezet már azért is kedvezőtlen, mert rendszerint ezek az ételek jönnek velünk szemben a reklámokban is.
A függőséget okozó válaszok nem érnek véget az étellel, mivel az ételfüggőségben szenvedőknek nagyobb valószínűséggel vannak problémái az alkohollal, a kannabisszal, a dohányzással és a vapinggel, vagyis elekrtomos cigaretta szívásával kapcsolatban is – mutatta ki a kutatás.
A magasan feldolgozott élelmiszerek által dominált étrend és a függőséget okozó anyagok túlzott bevitele a megelőzhető halálozás vezető okai a modern világban. Ez a tanulmány azt sugallja, hogy beavatkozásokra van szükség a függőség csökkentése érdekében.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
