Minden filmben, amiben van egy sütisütős jelenet, garantáltan ellövik azt a poént, hogy a főszereplő nagy lendülettel a keverőgépbe önt egy bögrényi lisztet, anélkül, hogy lassan és módszeresen beledolgozná a nedves tésztába, ennek eredményeként pedig egy lisztfelhő csapódik az arcába. Bár a képernyőn ez vicces lehet, ha a valóságban történik, mert nem figyeltél, milyen sorrendben kevered össze az alapanyagokat, az már kevésbé szórakoztató. De nem csak ezért számít, milyen sorrendben kevered össze a süteményed hozzávalóit. A végeredményt is jelentősen befolyásolhatja.
Miért számít, milyen sorrendben kevered össze a süteményed alapanyagait?
A tészta
Azzal, hogy nem egyszerre öntöd a keverőtálba az összes szárazanyagot, könnyebbé teszed a keverését, és nem kell majd az említett lisztfelhővel és rendetlenséggel megküzdened.
A száraz és nedves összetevők váltakozása nemcsak ezt a balesetet előzi meg, de elengedhetetlen ahhoz, hogy minden hozzávaló megfelelően beépüljön a tésztába.
Elkeveredés
Ez a technika biztosítja, hogy minden összetevő teljes mértékben egyesüljön. A száraz és a nedves váltakozása segít, hogy a nedves összetevők teljesen felszívódjanak a szárazba, és mivel kis adagokat adsz hozzá, valószínűleg nem kell a csomósodás miatt aggódnod.
Ez a megközelítés a klasszikus sütési technikákban gyökerezik: a krémesítési módszer és annak ellentéte, a fordított krémesítés az alapja, amelyek hasonló elvet követnek, mégis más-más eredményre vezetnek.
Mi az a krémesítési módszer?
Mi ez?
A nedves és száraz alapanyagok váltakozását nevezzük krémesítési módszernek (creaming method, ha esetleg egy angol receptben találkoznál vele).
Sütéskor ez a leggyakrabban használt eljárás: az első lépés a vaj és a cukor összekeverése, majd a nedves és a száraz összetevőket felváltva adagoljuk.
Előnyei: Ez a módszer biztosítja, hogy minden összetevő jól elkeveredjen. További előnye, hogy az eredményeként a sütemények jellemzősen könnyebbek és habosabbak lesznek, köszönhetően a vaj és a cukor krémesítése során kezdetben a tésztába juttatott levegőnek.
Mi az a fordított krémesítés?
Mi ez?
Amikor a nedves alapanyagok zárják a sort, azt fordított krémesítésnek (reversed creaming method) nevezik. A kekszek és a pitetészta csak néhány példa, ahol a fordított krémesítési módszerrel lehet ultranedves és puha tésztát elérni.
Ennél a módszernél a vajat először a száraz hozzávalókhoz keverjük, a tejet, tejszínt vagy más folyadékot pedig utoljára öntjük a tálba.
Az előnyök
Ez az eljárás biztosítja, hogy a lisztben található glutén ne legyen túlterhelve, így nagyszerű struktúrát ad a réteges süteményeknek.
Egy fontos tanács, amit érdemes megfogadni
A legtöbb recept azt írja, hogy a száraz összetevőket, például a lisztet, a sót, a szódabikarbónát vagy a sütőport külön tálban kell összekeverni, de érdemes más megközelítést követni, hogy a térfogatnövelő alapanyagok egyenletesen legyenek eloszlatva a tésztában.
Ha a krémesítési módszerrel kezdesz, ahelyett, hogy a kis száraz hozzávalókat, mint a sütőpor, a szódabikarbóna és a só, a lisztbe kevernéd, a krémesített vajhoz és cukorhoz add hozzá.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezáltal könnyebben felszívódnak a vajas keverékbe, így egyenletesen oszlanak el benne, anélkül, hogy aggódnod kellene, hogy túlságosan megdolgoztatod a lisztben lévő glutént.
További hasznos konyhai tippek az ünnepekre:
