Az olajfa őshazája eredetileg Kis-Ázsia lehetett, mára azonban elsősorban a Földközi-tenger partján termesztik, de Amerikában, Ausztráliában, Új-Zélandon is gyakori. Rengeteg fajtája létezik, több tucatnyi féle olajbogyóból sajtolnak olajat világszerte, így maguknak az olajbogyóknak is számos fajtája kerül - sós lében, ecetben, olajban - az üzletekbe.
A bogyók alakja, mérete a fajtára jellemző, de színük leginkább arról árulkodik, hogy milyen éretten szedték őket. Így a legkorábban betakarított halványzöldtől – az élénkzöldön és a sötétlilán át – a teljesen érett feketéig tart az olívák színskálája.
De miért érdemes olajbogyót fogyasztani:
- Az olajbogyó telítetlen zsírsavakban gazdag, egyszeresen telítetlen olajsav formájában, ami sokkal egészségesebb, mint a snackekben vagy a gyorséttermekben található telített zsírsavak.
- Nagyon alacsony a kalóriatartalma. 5 darab, körülbelül darabonkénti 4 grammos olajbogyóban mindössze 30 kalória van.
- Alacsony a szénhidráttartalmuk (kb. 1,25 gramm van 20 grammban), amelyek nagy része rostból áll (kb. 0,7 g / 20 g) és cukrot nem tartalmaz.
- Ebben a gyümölcsben számos ásványi anyagot tartalmaz, többek között kalciumot, vasat, káliumot, magnéziumot, foszfort és jódot.
- Rengeteg vitamint tartalmaz, többek között az A-, az E-, és a B-vitaminokat.
- Az olajbogyó daganatcsökkentő hatással is bír, és eredményesen alkalmazható egyes rákos megbetegedések megelőzésében (például az emlőrák esetében).
Fontos azonban megemlíteni, hogy nem szabad túlzásba vinni a fogyasztását, mert az olajbogyót legtöbbször pácolják vagy sóoldatban, sós vízben tárolják, így magas a sótartalma.
Még több gyümölcs és zöldség:
