Alapos áztatás

Természetesen, mivel száraz szemekkel dolgozunk, a folyamatot áztatással kell indítanunk. Itt pedig leginkább időre van szükség: adjunk a hüvelyeseknek minimum 6-7 órát a felpuhulásra, a legjobb persze, ha egy egész éjszakát eltöltenek a fürdőben. Onnan tudhatjuk, hogy az áztatás alapos volt, hogy a babok, lencsék megnőttek, és héjuk enyhén ráncos.

Szódabikarbóna a vízben

Ugyan a sima vizes áztatással is kellemesen krémes állagot érhetünk el, érdemes még egy lépéssel tovább fokozni a dolgot. Ez egészen pontosan egy teáskanálnyi szódabikarbónát jelent, amit a hüvelyesek fürdővizébe szórhatunk – lúgos környezetet teremt, amelyben a babok pektinmolekulái sokkal kisebb darabokra esnek szét ázás közben, tehát puhább belsőt kapunk majd, miután megfőztük őket. Ráadásként a kellemetlen felfúvódás is csökken, ha szódabikarbónát használunk.

Gyöngyözve főzés

Ha már az áztatás során minden tőlünk telhetőt megtettünk a puha állag érdekében, legyünk ugyanilyen elkötelezettek a főzés alatt is. Ez elsősorban türelmet jelent: türelmet a lassan puhuló szemekkel szemben, amelyeknek a legideálisabb környezetet egy óvatosan gyöngyöző vízfürdő jelenti. Várjuk meg, míg felforr a főzővíz, majd vegyük alatta közepesre-alacsonyra a lángot – ellenkező esetben a babok, lencsék külseje túl gyorsan fő majd meg, miközben a belső kemény marad.

Só csak a végén

Az ízesítésről pedig inkább utólag gondoskodjunk, legalábbis, ami a sót illeti. Ha az elején adjuk a főzővízhez, a só keménnyé, rágóssá teheti a szemeket. Ha már túl vagyunk a főzési idő felén, csak akkor szórjuk bele az ízesítőt. Minden más fűszer mehet a fazékba már a kezdetektől.