Az utolsó februári hétvégén bepótolhatjuk, ha a tél folyamán kimaradt egy-két igazi téli gasztrokedvenc. Minden családnál vannak kedvelt, bizonyos évszakhoz köthető ételek. Nálunk például kultikus jelentőségűek a januári krumplivacsorák a nagyszüleimnél. Viaszosvászon az asztalon, héjában főtt krumpli és zalai olajos káposzta. Igazi fejesugrás az óvodáskori élmények közé. Ha nem ragaszkodom a diétás terveimhez, még a kék zománcozott lábaska is előkerülhet, hogy kacsazsírt olvasszunk benne, és a tűzről levéve megsózzuk-paprikázzuk. Öt évesen ebből a paprikás tavacskából halászgattam ki a villámmal a krumplidarabkákat. A zalai olajos káposzta pedig úgy készül, hogy a savanyúkáposztát meglocsoljuk egy kis napraforgóolajjal (olívaolajtól jellegzetes, nem-zalai íze lesz), pirospaprikát és sót szórunk rá, végül hozzáadunk némi vékonyra szelt lilahagymát. Nem randikoszt, az igaz...
A mélyhűtőbe is érdemes bekukkantani, most még ínyünkre lehet a disznótoros, amit a hentes sózott ránk december elején. Elképzelhető hogy júniusban, amikor épp helyet keresünk a fagyasztásra váró málnának, kevésbé fogjuk kívánni.
A piacon ugyan ilyenkor nagy a pangás, van valami, ami pár hónap múlva már elérhetetlen lesz. Úgyhogy fogjuk a kosarunkat, és kutassuk fel a csicsókát árusító standok egyikét! Valóban keresgélni kell, a Lehel piacon két helyen láttam a minap. A göcsörtös kis gumók senkit se ijesszenek el! Diós íze egészen a csúcsgasztronómiáig emelte, és egészségünkre is jótékony hatással bír. Béta-karotin B-és C-vitamintartalma mellett a göcsörtök igazi kincset rejtenek: az inulint. A csicsóka szénhidrátja az inulin, aminek a lebontása nem feltétlenül igényel inzulint. Aki figyelt biológiaórán, már tudja is, hogy a csicsókát cukorbetegek is fogyaszthatják, jó helyettesítője lehet a krumplinak, akár püréként, de még chips formájában is.
Igazi életmentő, rendkívül igénytelen növény, könnyen szaporodik, ha nem volt más, ezt ette a család télen, a fássá váló szárával pedig fűtöttek. Békésebb nyári időszakban miniatűr napraforgóvirága a szoba dísze lehet. Napraforgó jellegének köszönheti flancos nevét (talán kárpótlás a göcsörtös külsőért) : jeruzsálemi articsóka. A jeruzsálemi jelző hangzása után az olasz “girasole” (napraforgó) szóból ered. Én többször láttam bele egy-egy gumóba az articsóka jellegzetes alakját, de közvetlen kapcsolat itt sincs: egy XVI. századi forrás hasonlítja földes-diós ízét az articsókaszívhez.
A legegyszerűbb articsókarecept szerint a nyers csicsókát lereszeljük, hintünk rá némi sót, és frissen facsart mandarinlébé vagy citromlébe forgatjuk. Ha hámozás után további műveleteket tervezünk, a citruslé akkor is jól jön: a citromlé nem engedi, hogy fehér zöldségünk megbarnuljon.
Bonyolultabb változata a csicsóka fogyasztásának, ha vajból és cukorból karamellt, majd rendhagyó tarte tatin-t készítünk: alma helyett csicsókával. A módszer ugyanaz mint az almatorta esetében: a vékonyra szelt csicsókakarikákat elrendezem a sütőformában úszó karamell tetején, beborítom a vajas tésztával (mélyhűtő átnézése közben könnyen a kezünkbe akadhat egy csomag mirelit vajas tészta). Irány az előmelegített sütő, negyed óra alatt kész. Izgalmas desszert, de köretként kacsahús, libahús mellé is el tudom képzelni.
Miután ennyit dicsértem a csicsókát, jöjjön a feketeleves: jobb, ha megpucoljuk. A komoly vita jelenleg is tart: hámozzuk, vagy elég ha egy kefével jól végigdörgöljük az egyébként föld alatt termő gyökérzöldséget? Évekig tartottam a konyhaszekrény fiókjában egy erre a célra foganosított kefét. Be kell vallanom, általában mégis pucolás lett a dolog vége, a szép fehér csicsókakrém barnás árnyalatot ölt a héjtól. Végül kosárra fel, és irány a csicsókás a piacon!
Ez is érdekelhet!
Böjtöt tartunk? Vagy már most spórolunk a nyaralásra?A puliszka mindkét esetben jó választás!
