Ma van a palacsinta világnapja! - Mi köze az édességnek Márai Sándorhoz, a húshagyó keddhez és a placentához?

Ma van a palacsinta világnapja. Kedvenc lapos és megkent édességünket minden év húshagyó keddjén ünnepeljük, története pedig évezredekre nyúlik vissza. 

Van, ahol bevett szokás reggelire enni, máshol az ebéd utáni desszerthez vagy vacsorához fogyasztják a világ egyik legkedveltebb édes tésztáját, a palacsintát. A palacsinta a világ összes országában megjelenik valamilyen formában, történetének kutatása során pedig arra is fény derült, hogy ezt az ételt már az ókorban is előszeretettel fogyasztották az emberek.

Ezt tudtad?

Néhány feltételezés szerint már Ötzi, a jégember is fogyaszthatta a palacsinta elődjét, amely akkoriban alakorból (egyszemű búzából) készült, és a kenyérnek egy laposabb típusa volt. Történészek szerint a már palacsintához leginkább hasonlító étel jóval később, a Krisztus utáni I. században jelent meg az ókori Rómában Alita Dolcia néven, ez már tejből, lisztből, tojásból és különböző fűszerekből tevődött össze, és mézzel tették igazán édessé.

Az ókori palacsinta hamar bejárta Európát, a hússal és zöldségekkel töltött ételt előszeretettel használták a légiósok élelmezése során, a hódítások során pedig egész Európa szerte gyorsan népszerűvé vált ez a könnyen elkészíthető finomság. Az ételt latinul placentának(lepénynek) nevezték el, innen származhat a magyar palacsinta elnevezés is, amely a középkorban jutott el hozzánk román közvetítéssel.

A 15. században már több európai országnak is megvolt a bevett palacsinta receptje. Volt, ahol búzát és hajdinát is használtak a tészta alapanyagaként, borral vagy sörrel ízesítették, de kerülhetett bele még szerecsendió, fahéj és szegfűszeg is.

A Palacsinta napja nem csak egy mondvacsinált ünnep

  • Bár egy angolszász eredetű ünnepről van szó, a Palacsinta napját minden év húshagyó keddjén tartják, vagyis a nagyböjtkezdete előtti napon. A hagyományok szerint ezen a napon azért kell palacsintát sütni, hogy felhasználjuk az otthon található összes cukrot, tojást és zsírt, nehogy kárba vesszen vagy kísértésbe essünk a következő negyven nap során.
  • A palacsintát megünneplő napon a világ számos országában tartanak azemberek palacsintaevő és palacsinta sütő versenyeket,1994-ben például elkészítették a világ legnagyobb palacsintáját, amelynek súlya 3 tonna,átmérője 15 méter, kalóriatartalma pedig körül-belül 2 millió kalória volt.
  • A18. századra Frízföldön (Hollandia egyik északi tartományában), az esküvők hagyományos reggelije volt apannenkoek, amelyet szintén tejből készítettek el és mézzel édesítették. Ahány ország, annyi palacsinta létezik: Amerikában sütőporral, Franciaországban élesztővel, az oroszoknál élesztővel, búzakorpával és hajdinával készült lepényt, Malajziában pedig pandanleveles, zöld palacsintát kóstolhatnak meg a világ konyháinak felfedezői.

A magyar klasszikusok: Hortobágyi és Gundel

A Hortobágyi húsos palacsinta csak a nevében számít alföldi ételnek, valójában az 1958-as brüsszeli világkiállításra találta ki egy magyar szakács ezt az egyszerűen elkészíthető, borjúpörkölttel töltött ételt. Az évtizedek során a Hortobágyi palacsinta megannyi étterem és vendéglő egyik kedvenc maradékmentő fogásává vált, a fentebb látható szuper recepttel viszont te is könnyen elkészítheted otthon ezt a laktató, magyaros finomságot.

A Gundel-palacsinta sem feltétlenül köthető Gundel Károly nevéhez. A híres magyar desszertet valójában Márai Sándor felesége, Matzner Ilona (Lola) készítette el egy színházi bemutató utáni banketten. A Gundel Étterem tulajdonosának annyira megtetszett Lola otthonról hozott diós, mazsolás és narancshéjas palacsintareceptje, hogy rögtön felvette az étterem étlapjára Márai-palacsinta néven. A Márai házaspáramerikai emigrációját követően azonban Gundel-palacsintává kellett átkeresztelni az államosított étterem különleges desszertjét.

Ezeket olvastad már?

via: mentalfloss, behir.hu

Hirdetés

Támogatott tartalom

A Budafoki élesztővel húsvétkor is élmény a sütés

Mi jut eszünkbe, ha a Budafoki élesztőre gondolunk? Generációk óta a magyar háztartások elengedhetetlen kelléke! Használatával sütéskor különleges lehetőségek sora nyílik meg előttünk. Ám mindenki számára talán a legszebb, semmihez sem hasonlítható élmény, amikor a vele készült friss kalács illata betölti otthonunkat, azonnal meghitt hangulatot teremtve a közelgő húsvét idején is. Nekünk ezek az első gondolataink a Budafoki élesztő kapcsán, amelynek neve az idő előrehaladtával összefonódott a magyar konyhával.

Címlapról ajánljuk

8 szemkápráztató szobanövény, ami hipp-hopp hatalmasra nő

Nem kell profinak lenned a kertészkedésben, és nem kell díjnyertes szobanövény-kollekcióval rendelkezned ahhoz, hogy életben tudd tartani a növényeidet. Szerencsére számos olyan fajta létezik, amely nem igényel szigorú gondozási tervet. Sőt, egy kis odafigyelés is elegendő nekik, hogy hipp-hopp megnőjenek!

Nosalty

További cikkek