Itthon is nagyon közkedvelt növény a zöldbab: sárga és zöld hüvelyű fajtáját is egyaránt fogyasztjuk, bár az utóbbi nem mindig örvendett egyöntetű népszerűségnek, az elmúlt években felkerült a képzeletbeli népszerűségi lista élvonalába. Nagyon könnyű, ellenben magas rosttartalmú termésről van szó, ami szereti, ha érése során sokat öntözik, a szárazságot viszonylag nehezen tűri. B-, és C-vitamin képviseli továbbá az egészséget, illetve az alacsony energiatartalom, ami 10 deka zöldbab esetében is csak 40 kalóriát jelent.
Ma már kevesebben vállalkoznak a friss zöldbab megvételére: bár annyi macera nincsen vele, mint a zöldborsó kifejtésével, sokan mégis inkább a mélyhűtött, konzerv termékeket választják helyette, pedig az új zöldbab semmivel sem helyettesíthető! Persze a hétköznapokban nyugodt szívvel használhatjuk az előre csomagolt verziókat.
A magyar gasztronómia előszeretettel hasznosítja a zöldbabot: egyrészt rakottasként, más zöldségekkel és hússal, másrészt tejfölös főzelékek, levesek formájában, a palócleves talán az egyik legismertebb, klasszikusan zöldbabpárti levesünk. Le se tagadhatnánk, milyen régóta a kultúránk, a mindennapi étkezéseink főszereplője a zöldbab, régies nevén paszuly. Az égig érő paszuly című népmesét mindenki ismeri.
Sok fogyókúra elengedhetetlen szereplője a párolt zöldbab, amit különböző öntetekkel avanzsálnak valódi köretté, de nagyon népszerű fogás párolva, baconbe tekerve is. Mindezek mellett alacsony a szénhidráttartalma, és szabályozza az inzulinszintet a vérben, így cukorbetegeknek különösen, de mindenkinek nagyon ajánlott a fogyasztása!
