Így fogyóztak nagyanyáink!

A nagyszüleink és szüleink korában vajon hogy csinálták? Módszerek a múltból!

Bármilyen furcsán hangzik is, a karcsúság iránti vágy nem is olyan nagyon régi - alig 150 éve tartja magát. A történelem folyamán persze változott, hogy a dús barokk, vagy a kicsit kevésbé kerekded reneszánsz vonalak hódítottak, de a boldog békeidőknek nevezett időszak végéig a karcsúság nem vezette a kívánságlistákat. Az olyan sokat átkozott fűző csak látszatra eredményezett karcsú derekat, igazán csábítónak a kerek formák számítottak, hiszen ez volt a jólét és a gazdagság jele. A kor társasági eseményei sokkal inkább az evés, mint a sport körül forogtak, a napi ötszöri bőséges étkezés mellett maximum egy-egy séta jutott. Szabó Magda Régimódi történetcímű regényében a következőket írja a korabeli nagypolgárság mindennapjairól:

"Állandó ebéd-, vacsora-, és uzsonnameghívások érkeztek, a társaság tagjai majálisra mentek, kirándulni, nagy és kisebb mulatságokra, koncertre, színházba, a Nagyerdőre, a lányok...egy-egy nyáron hat-nyolc-tizenegy kilót is híztak, és volt mitől. Hiába jártak úszni, teniszre, tettek gyalogtúrákat...hízott mindenki".

A rendszeres testedzést és az egészséges életmódot csak a különc arisztokraták bolondériájának tartották, na meg másként is értelmezték, mint ma. A tudatos étkezés maximum azt jelentette, hogy az ötfogásos ebéd háromra csökkent, a desszertet pedig gyümölcsre cserélték. Betegségek esetén sokkal nagyobb esélyt adtak a túlsúlyos páciensnek, mint a normál testsúlyúaknak. A karcsúságra való tudatos ügyelés, a sportok és az egészséges életmód terjedése csak az I. világháború után vált tömegjelenséggé - az újfajta szépségideál kialakulásához és terjedéséhez ugyanis arra a modernizációra volt szükség, amelyet a vesztes háború okozott. A fronton lévő katonák helyett a világ minden részén a nők álltak be, négy év után pedig már nem volt kedvük visszatérni a védett otthonba. A dolgozó lányoknak nem volt idejük sem naponta fodrászhoz menni, sem magukat fűzni, de napi háromszor öt fogást sem enni.

Bár a szegényebb munkásrétegek továbbra sem engedhették meg magunknak, hogy a tápláló, zsírosabb ételek helyett salátát rágcsáljanak, a gombamód szaporodó sportegyesületek közül sokat már ők is látogattak. A polgárság azonban elkezdett figyelni a súlyára és a formájára - karcsúnak lenni sikk lett. Ebben nagy szerepe volt a mozinak is - a filmvásznon szereplő színésznők lettek az ikonok - sokszor őket is komoly kúrára fogták, mielőtt mielőtt megkaptak egy-egy szerepet. A karcsúsági láz eleinte Amerikából indult, egy ottani üzletember már a század közepén leírta és publikálta saját fogyásának történetét - a lényege tulajdonképpen a kevés szénhidrát és bőséges zöldségfogyasztás volt. Az első, önsanyargatást nem igénylő módszerek is innen eredtek - ott már a századfordulón piacra dobtak egy szappant, amely azt ígérte, hogy segítségével a használó lemoshatja magáról a fölös kilókat. Ennél drasztikusabb megoldások is voltak: ebben a korban az egyik legismertebb zsírfaló a tabletta formájában beszedhető bélféreg volt - a fölös kilóktól ugyan védett, de jó páran belehaltak. Hogy nálunk hogyan fogyott az, akinek erre igénye volt, könnyen rekonstruálható a korszak egyik legnépszerűbb filmjéből: az 1931-es Hippolyt, a lakájcímű filmben a "személyi edző" tornagyakorlatokat, salátát és nyers uborkát ír elő az újgazdag alkalmazójának - a módszer tulajdonképpen erősen hasonlít a mai módszerekhez.

A háború alatt senki nem akart fogyni, az éhezés azonban erős nyomot hagyott mindenkin. Nem is csoda, hogy az ötvenes években ismét a kerekded formák jöttek divatba, az egészségmegőrzés pedig egyáltalán nem szólt a fogyókúráról. A sport azonban nagyon fontos volt - akárcsak a háború előtt, a hidegháborús években is az acélos, sportos, ellenálló ember volt a jó állampolgár. A tömeges fogyni vágyás nem volt tipikus - megint csak a gazdagabbak igyekeztek megőrizni formájukat. Mivel autó alig volt, a tömegközlekedés nem mindenki számára volt megfizethető, az emberek pedig jobbára gyalog, maximum biciklivel jártak, a tömeges hízás, mint probléma nem jelentkezett. A következő egészségesélet-mozgalom jóval később, a hetvenes évek közepén kezdett tömegesen terjedni, és kitartott a nyolcvanas évekig.

Az első, kifejezetten súlyvesztést és fittséget ígérő sport, az aerobik is ekkor kezdett terjedni, de főleg csak a fiatal hölgyek körében. A rendszerváltás után csőstül jöttek a nyugaton már ismert, esetenként lefutott diéták. Első közülük a testkontroll volt, mely a szénhidrát-protein páros tiltásáról vált híressé, délig pedig csak gyümölcsöt írt elő. Később jött az Atkins, amely a húst-hússal elvét hirdette, aztán pár évig nagy népszerűségnek örvendett a káposzta-kúra, a vércsoporton alapuló AB0, a zóna-diéta és még sok másik. Biztos vagyok benne, hogy mindegyik használt egy-egy embernek, nagy részünk azonban hatástalan. Majdnem száz év különböző "tuti sikerei" után úgy tűnik, a legtartósabb eredményt fogyás és egészségmegőrzés terén még mindig az a módszer garantálja, amit már a századfordulón is ismertünk: kevés cukor és zsír, sok friss zöldség és rendszeres testmozgás. Ha mégis tudtok jobbat, ne habozzatok, osszátok meg velünk!

Hozzászólások

witch

Mai fiatal lanyoktol olvastam a neten, hogy nem vagyunk mi koverek, csak nem jo idoben szulettunk. :o) Tenyleg erdekes, hogy idonkent teljesen ellentetes dolgok divatosak.

Törölt felhasználó

Mai fiatal lányok nagyon tévednek,igenis kövérek.Annyi a mozgásuk amit az iskolába mozognak tesi órán,haza mennek és leülnek a számitógép elé,gondolom ott is esznek. Hát és amit esznek,sajnos tartósitószert,mert mindenbe benne van.

Moriczne

A mi nagyanyaink falun nem fogyoztak,eszukbe sem jutott. Ettek a frissen elkeszitett egeszseges,sajat kertben haztajiban megtermett eteleket .

Boribon

Nagyon erdekes cikk, tok jol osszeszedted! Mostanaban ujra elovettem a Bronte/Austen konyveket es ott a lanyok -mivel a ferj-varason kivul semmi dolguk nem volt- orakra mentek setalni a kornyekre, ha esett, ha fujt. Ki is hangsulyozzak tobbszor, hogy XY elment setalni, mert mar hianyzott neki a torna. Mennyire jo volt akkor, hogy sokkal termeszetesebb modja volt a mozgasnak, mint most. Szazszor szivesebben barangolnek orak hosszat egy gyonyoru angol videken, mint edzoteremben izzadni :-) A tortenelmi nagy fogyokurazo, pontosabban anorexias Sissi volt, van rola egy konyvem. Ohozza nem jutott el az amerikai uzletember modszere, ugyanis Sissi fogyokuraja az volt, hogy vagy semmit, vagy csak ketszersultet ragcsalt. Melle egy -allitolag- egesz marhabol fott marhahus-esszenciat kortyolgatott. Ja, es emellett sokat sportolt, hajnalban lovagolt, napkozben a palotaban berendezett "konditermeben" tornazott. Es a tapanyaghianytol kihullottak a fogai es odemas lett......

Dacota

Jaja, emlékszem, mikor olyan 15 évesen el?ször olvastam az Üvölt? szeleket úgy tudtam volna összefoglalni a cselekményt, hogy elmentek sétálni, ott süvített a szél, ?k meg mind megbolondultak. :) Els?re valahogy nem fogott meg, aztán az egyetemen újraolvasva már megértettem. :) Szegény Sissi fogainak a meg egészségének a szifilisz sem tett túl jót, amit a jó Ferenc Jóskától kapott el - meg nyilván az sem, hogy nemcsak anorexiás, de morfiumfügg? is volt...csak ezt kifelejtették a filmb?l. Örülök, hogy tetszett a cikk. :)

Miss Lemon

:))

Artemisz

Kedves Nóra! I. Ferenc József császár 86 éves korában, míg Sissi 61 évesen, merénylet (gyilkosság) következtében halt meg. Soha senkiért és semmiért nem teszem t?zbe a kezemet, de nem tartom valószín?leg, hogy vérbajosan 86 évet meg lehet élni... Viszont a császári pár 3. gyermekének, Rudolf trónörökösnek -aki 31 évesen, vitatott körülmények között hunyt el- a nem népszer?sített feljegyzések szerint több, mint 30 házasságon kívül született gyermeke volt, miközben a felesége, Stefánia hercegn? (81 évet élt) a férjét?l kapott nemi betegség következtében medd?vé vált. Üdv. A

Artemisz

Ui. Most utána néztem a neten: a szifilisz gyógyítására a 20. század közepén találtak megoldást, amikor Fleming 1942-ben felfedezte a penicillint. (Míg I. Ferenc József osztrák császár 1916-ban hunyt el.)

Dacota

Szia Artemisz, Haha, milyen kis pajzán volt. :P Olvastam én már mindenfélét Mayerlinggel kapcsolatban, ebbe még pont nem futottam bele. Ferenc József szifiliszér?l viszont több helyen olvastam - Ormos Máriánál például, és neki hiszek. :) Állítólag - bár erre már nem merek megesküdni - azért nincs Sissir?l egy bizonyos kor után kép, mert a betegség következtében nagyon megcsúnyult, és nem hagyta, hogy így megörökítsék. Szép estét! Üdv, Nóra

Artemisz

Szia, Ferenc Józsefr?l viszont van sok id?skori kép..., és nem is néz ki rosszul a pasi... Ormos könyveket még nem olvastam (ahogy rengeteg egyéb könyvet sem) - nem tudok állást foglalni. Viszont jut eszembe, I. Ferenc francia királyról a cifra n?ügyei kapcsán (is) az a hír járta... (?) Summa summarum, egyik uralkodót sem ismertem :), max. találgatni tudok. Viszont konklúzióként (végül is ez a történelem boncolgatásának lényege) meg lehet állapítani (f?leg a fiatal, reményteli leányok számára lehet fontos), hogy az örök h?ség, nem, nem, beszéljünk csak hosszútávú h?ségr?l: egész eccer?en utópia. Nincs. Nem létezik. Üdv. A

Dacota

Drága Artemisz! Komolyan mondom, szívesen találkoznék veled! :) Csak hogy megmutassam, nem hordok se rózsaszínt, se cukormázas kalapot. :) Csak próbálok hinni a jóban, legyen szó környezetvédelemr?l, vagy kapcsolatokról, vagy bármi másról. Az örök h?ségr?l meg: ki mit tart annak? Hogy a témánál maradjunk: Ferenc József élete végéig imádta Sissit - csak úgy jött ki a lépés, hogy volt közben egy rakás szeret?je, Schratt Katalin például jó tartósan. Néz?pont kérdése. :D Szépet! :)

Gabys

Én mindkett?tökkel szívesen találkoznék, már Benneteket hallgatni is egy élmény lehet, épp úgy mint olvasni:)) Gyakran olvasom az eszme cseréteket, sokszor alig várom annyira jók!:D Talán az az alapja, hogy piszok jók a cikkeid, (a receptjeid is), okos, kicsit naív és így nem csodálom, hogy Artemisz kapva kap rajta. Nahh nem bírtam ki, beledumcsiztam, de felnevettem az els? mondatodon:) Minden szépet Nektek! Gabi

Dacota

:) Köszönöm. :) És fel?lem összehozhatjuk! Neked is szépeket! :)

Artemisz

Üdv. Gabys! :)

Gabys

Szia, szia kedves A.:)

Gabys

Hát (kezdünk így mondatot?:D) hozzuk:) Azt se bánnám, ha Katát is kézen fognád:)

Miss Lemon

Moderátorként végigolvasva az összes befutó hozzászólást, ?szintén nagy élmény belefutni a szifilisz szóba:) Azt meg én se bánom soha, ha Dacota kézen fog, már ha rám gondoltál, kedves Gabys!:)

Gabys

Nanááááá, hogy persze, ki másra gondolhattam volna kedves Kata?:D Érdekl?dve olvastam a cikket (nem mindenben értettem egyet, tudod, csóváltam a fejem:D) de nem tartozom az állandó kommentel?k közé. Viszont tényleg jókat mosolyogva olvastam Dacota és Artemisz véleményeit. Nem bírtam ki szó nélkül. Azt gondolom, bár az eredeti cikk tartalmától eltértek, de egy jó és színvonalas gasztrooldalba belefér egy kis történelem, egy kis eszemfuttatás és a szifilisz is, mint az adott kor tipikus betegsége. Látod Artemisz "morcossága", Dacota kedves humora még egy moderátort is mosolyra késztet egy nem igazán profilba vágó szó láttán. A lényeg: okos, jó humorú beszélgetéseket mindig szerettem, és a cikkeid alapján ezért jutottál az eszembe:) És biztos vagyok benne Artemisz se morcos mindig, tuti tud mosolyogni is. A lényeg, ahogy olvasom, nincs akadálya annak, hogy kézen fogjanak:)) Szép estét:) Gabi

Miss Lemon

Kedves Gabi! Nem vagyok én semmi jónak az elrontója, úgyhogy igyekszem növeszteni a kezemet, mert egyikünk most igen messze van, sajnos. De hátha lesz még közelebb is:) Kata

Gabys

Optimális esetben novemberben lesz a "legközelebb" ahogy Nóra írja. Erre a pici id?re érdemes megnöveszteni?:) És megint jó a babás cikked! Gabi

Miss Lemon

Köszönöm! Igazad van, ezt a kis id?t már csak kibírjuk valahogy:) Üdv: Kata

Artemisz

Kedves Gabi! Tényleg morcosnak látszom? Üdv. A

Gabys

Kedves Artemisz:) Nem, nem is annyira morcos, inkább érdekes. Számomra:) Benned egy diatetikus keveredett egy lélekbúvárral:) Érdekl?dve olvasom mindig amit írsz, de igazából még nem is tudom hova soroljalak be. Most éppen nem tudom hova tenni a kérdésedet, így Téged sem. Provokálsz másokat (bárkiket) vagy csak kíváncsi vagy. Üdv: G

Artemisz

Kedves Gabi! Egészen jól látod a kérdést. :) Igen, szeretek provokálni (is), de mindig csak a jobbítás, haladás szándékával. Üdv. A

Artemisz

Kedves Kata! A tortás oldalnál megtapasztalt nem igazán pártatlan (abszolut tisztában vagyok vele: kapitalizmus van, mindenki a piacról él) moderátori hozzáállás után azért halkan megjegyezném, hogy nem én írtam el?ször az ominózus betegségr?l... Persze, engem sem kellett biztatni, hogy bekapcsolódjak... :) Üdv. A

Miss Lemon

Kedves Artemisz! Félreértés ne essék, engem egyáltalán nem zavar, ha felbukkan itt egy szifilisz-jelleg? szó. De valóban, nem minden esetben mérvadó, hogy engem mi zavar:) Üdv: Kata

Dacota

Nevetni fogsz, de r. "régi ételek mestere" Katával nagyon régi a kapcsolat - ha hazamegyek, ?t mindig felkeresem. :P Úgyhogy fel vagy szólítva a csatlakozásra. :) Puszi!

Miss Lemon

ó, alig túlzó titulus, de jól hangzik:) egyébként a sima, rövid felhasználónevemet is te kreáltad, ha jól emlékszem;) p

Artemisz

Kedves Nóra! (Budapesten élek, találkozhatunk, bár az id?beosztásom nagyon feszített - most is dolgozom, csak az "üresjáratokban" bohóckodok itt... :)) ) Húuu, a konklúzióm nem Neked szólt személyre szabottan, hanem általánosságban "üzentem" a kómában lév? hölgyeknek, hogy tessenek felébredni, a világ mit sem változott... A férfiak sohasem a n?t szeretik, hanem azokat a szolgáltatásokat, amit a n?k nyújtanak. Persze, a szolgáltatások elnyeréséért szemrebbenés nélkül tudnak hazudni bármit. Még imádatot is. Üdv. A

Gabys

Huhhhhhh, ez az utolsó mondatod nagyon keser?, pesszimista megállapítás. Minden korban voltak hazug, célra tör? kapcsolatok, különböz? okokból. És ez nem csak a férfiakra vonatkozik, a n?kre is. Szerintem. De hidd el, van férfi, aki a n?t is nagyon szereti. És n?, aki szívb?l szereti a férfit. Hazugságok nélkül. ?szintén, "ellenszolgáltatás" nélkül.

Dacota

Mélyen egyetértek. :) Artemisznek igaza van, hogy kevés az olyan kapcsolat, ahol valamelyik fél ne nézne félre, de azért van ellenpélda is. Egyik kedvenc középiskolai magyartanárom egy tündéri id?s bácsi volt - 50 éve élt a feleségével szeretetben, békében, tiszteletben. Imádom nézni, ahogy édesapám 80 feletti nagybátyja a feleségével együtt sütöget. Soha egy hangos szót, tiszteletlen megjegyzést nem hallottam t?lük. Ha pedig ismert példánál akarunk maradni: kevés pár szerette egymást olyan hévvel a végs?kig, mint Radnóti és Fanni - pedig Radnóti nem volt mindig h?séges a szó fizikai értelmében. :) Na mindegy. Megint jól eltértünk a tárgytól. :)

Gabys

Kedves Nóra, én nem gondolom, hogy kevés lenne a h?séges párkapcsolat. Csak valljuk be, az nem olyan érdekes annak nincs igazán publicisztikája. Nekem is lennének példáim, családból is és érdekes módon ált.isk. imádnivaló magyartanárn?m házassága. De régen is a királyi udvarban, polgári, paraszti házaknál sokkal érdekesebb téma volt kitárgyalni ezeket. Hogy tényleg jól eltérjünk a témától a mai bulvárban naprakész lehet a témában az, akit ez érdekel. Arról viszont alig olvasol, hogy xy hosszú boldog házasságban, kapcsolatban él xy-nal. Nahh err?l ennnyit, remélem majd jól kibeszéljük a világ nagy dolgait:))

Artemisz

Kedves Nóra! Kés?bb jövök vitatkozni :), most éppen nem alkalmas. Addig is, ha olvasod és ha kérhetem, definiáld, hogy mi a 'szeretet'. Illetve bárkit kérek arra, akinek kedve van, definiálja a 'szeretet' fogalmát. Üdv. A

Gabys

Nahh leszek én az egyik bárki:) Belinkelem neked ezt: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szeretet Bár szerintem nem lehet definiálni úgy igazából, hiszen ez egy érzés és rengeteg hatás következtében alakul ki, ezeket fedi le ez az egy szó. Gondolom te a férfi-n? kapcsolatra utalsz a kérdéseddel. Nos a teljesség igénye nélkül: jó vele, féltem, (nem féltékeny vagyok!) hiányzik, közös érdekl?dés, feltétlen bizalom, beszélgetések, kedvesség, figyelem, odaadás, ?színteség, még zöldséget is jó vele pucolni:) ésatöbbi ésatöbbi..Egy hatalmas érzelemkupac értelemmel vegyítve a szeretet, nem összetévesztend? a szerelemmel:) Szerintem:)

Artemisz

Kedves Gabi! (Igen, els?sorban a n?-férfi kapcsolat vonatkozásában gondoltam a szeretet fogalmára.) Egyetértek azzal, amit leírtál. De. Véleményem szerint a szeretetet sokan összetévesztik a szimpla ösztönkésztetésekkel. Mindig a gyökerekhez kell visszamenni. Minden él?lény létének értelme és feladata a reprodukció. Az ember (homo sapiens) esetében a természet nagyon gonosz volt: a férfiakat csak az utódnemzésre programozta, míg a n?ket az utódok felnevelésére is... Márpedig ez óriási különbség...! Ezért nem lesz soha egység férfi és n? között. A természet törvényeit nem lehet felülírni, legalábbis eddig még senkinek nem sikerült. Túlélési lehet?ségnek maradnak a trükkök, pótcselekvések, a saját pszichénk becsapása. Sajnos. Üdv. A

Artemisz

Kedves Nóra! A "tündéri id?s bácsi"-ról jut eszembe az a közhely, hogy az asszony köténye sok mindent eltakar... Meg egy vicc is: Miért hosszabb élet?ek a n?k? Hogy özvegyasszonyként legyen még pár boldog évük... Ne feledd azt sem, hogy nagyanyáink teljes gazdasági kiszolgáltatottságban éltek, gyakorlatilag egyetlen megélhetési lehet?ség volt számukra: a házasság. Ezért aztán minden, de minden felett szemet kellett hunyniuk... Radnóti... Radnóti zseni volt, mint költ?, de ezenkívül ?t is csak az ösztönei irányították... A feljegyzések szerint nyitott házasságban élt - ami annyiban szimpatikus, hogy nem képmutatott. Viszont arról nem szól a fáma, hogy ezzel mennyi szenvedést okozott a feleségének. Könny? akkor "szeretni" a hitvest, amikor nagyon távol, nagyon kiszolgáltatott helyzetben van... Az én definícióm szerint a szeretet egy természetfeletti érzés, a legmagasabb rend? érzelem, és, mint ilyen, a legnagyobb er? az erkölcsi rend megteremtéséhez. Ott, ahol nincs erkölcsi rend, ott nincs szeretet sem. Csak a másik használata a pillanatnyi vagy éppen hosszútávú érdekeknek megfelel?en. Álláspontom szerint az érzelmi h?ség nem választható külön a fizikai h?ségt?l. Minden társadalom (kezdetleges és fejlett) megpróbálta szabályozni az ösztönöket (pl. vallással, joggal), de ez még senkinek és semminek nem sikerült, pedig állítólag 40 ezer éve van élet a Földön. Üdv. A

Dacota

Kedves Artemisz, Nagyon sok érdekes kérdést vetettél fel, de sajnos most meg nekem kell rohannom. A szeretetr?l nagyon nehéz itt beszélni, de tényleg szívesen megosztom veled személyesen. :) Addig is: Szólhatok az emberek vagy az angyalok nyelvén, ha szeretet nincs bennem, csak zeng? érc vagyok vagy peng? cimbalom. Lehet prófétáló tehetségem, ismerhetem az összes titkokat és mind a tudományokat, hitemmel elmozdíthatom a hegyeket, ha szeretet nincs bennem, mit sem érek. Szétoszthatom mindenemet a nélkülöz?k közt, odaadhatom a testemet is ég? áldozatul, ha szeretet nincs bennem, mit sem használ nekem. A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem is kevély. Nem tapintatlan, nem keresi a maga javát, nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel. Nem örül a gonoszságnak, örömét az igazság gy?zelmében leli. Mindent elt?r, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel. A szeretet nem sz?nik meg soha. A prófétálás véget ér, a nyelvek elhallgatnak, a tudomány elenyészik. Most megismerésünk csak töredékes, és töredékes a prófétálásunk is. Ha azonban elérkezik a tökéletes, ami töredékes az véget ér. Gyermekkoromban úgy beszéltem, mint a gyermek, úgy gondolkoztam, mint a gyermek, úgy ítéltem, mint a gyermek. De amikor elértem a férfikort, elhagytam a gyermek szokásait. Ma még csak tükörben homályosan látunk, akkor majd színr?l színre. Most még csak töredékes a tudásom, akkor majd úgy ismerek mindent, ahogy most engem ismernek. Addig megmarad a hit, a remény és a szeretet, ez a három, de közülük legnagyobb a SZERETET Kicsit régi definíció, kicsit talán túlhasznált, de szerintem nem lehet eleget olvasni. :) Szépet!

Artemisz

Kedves Nóra! Pál apostol szeretethimnusza? Kamu. Szemfényvesztés. Mert Pál apostol írt ám mást is... Részlet Timóteushoz írt els? leveléb?l: "...Azért rendeltettem hírnökül és apostolul - igazat mondok, nem hazudok -, hogy a hitre és az igazságra tanítsam a népeket. Azt akarom tehát, hogy a férfiak mindenütt b?nt?l tiszta kezeket felemelve imádkozzanak harag és kételkedés nélkül. Ugyanígy az asszonyok is, tisztességes öltözetben, szemérmesen és mértékletesen ékesítsék magukat, ne hajfonatokkal és arannyal, gyöngyökkel vagy drága ruhával, hanem azzal, ami az istenfélelmet valló asszonyokhoz illik: jó cselekedetekkel. Az asszony csendben tanuljon, teljes alázatossággal. A tanítást azonban az asszonynak nem engedem meg, sem azt, hogy a férfin uralkodjék, hanem legyen csendben. Mert Ádám teremtetett el?ször, Éva csak azután, és nem Ádámot vezette tévútra a kísért?, hanem az asszonyt, és ? esett b?nbe. Mégis megtartatik a gyermekszüléskor, ha megmarad józanul a hitben, a szeretetben és a szent életben." Az utolsó mondatokat kiemelném: "Az asszony csendben tanuljon, teljes alázatossággal. A tanítást azonban az asszonynak nem engedem meg, sem azt, hogy a férfin uralkodjék, hanem legyen csendben. (...) Mégis megtartatik a gyermekszüléskor, ha megmarad józanul a hitben, a szeretetben és a szent életben." Lefordítva, ha a n? alázatosan szolgálja az urát: életben maradhat. Ha nem: el kell pusztulnia. És mit írt még Pál? "Azt akarom tehát, hogy a férfiak mindenütt b?nt?l tiszta kezeket felemelve imádkozzanak." Értsd: n?t ölni nem b?n. Ez lenne a szeretethimnuszban hirdetett szeretet? Pál apostol levele óta több, mint 2000 év telt el, de a világ nem változott: a XXI. sz.-ban pl. Magyarországon a kozmetikázott statisztika szerint is hetente hal meg n?, gyermek férfikéz által. és ez csak a jéghegy csúcsa... Üdv. A Ui. Ismét eszembe jutott egy vicc: Miért férfiak a politikusok avagy papok? Mert munkaköri kötelességük hazudni.

Dacota

Tény, hogy a kett? között jó nagy a különbség, de miért a Szeret himnuszára írod, hogy kamu, miért nem erre? :) Sajnálom, hogy ennyire rossz véleményed van a férfi-n?i kapcsolatokról. Igazad van abban, hogy a világ legnagyobb részén még ma is elnyomják a n?ket - az elmúlt 50 évben több n?t és gyereket adtak el rabszolgának, mint ahány afrikait hurcoltak az Újvilágba a XIX. század folyamán, elképeszt?en sok n? hal bele még mindig a szülésbe, és Ázsia bizonyos országaiban még ma sem küldik a lányokat iskolába, és akkor még nem beszéltünk a becsületgyilkosságokról és társairól. A XIX. századi Magyarországon, a palócok között a n?k olyan körülmények között éltek, hogy ma el sem tudjuk képzelni - le sem ülhettek az asztalhoz, a férjük mögött kellett állni, egy ablaktalan kamrában aludtak az összes sógorn?jükkel, ott szültek, ott éltek házaséletet, az anyósuk gyakran terrorizálta ?ket, az apósuk meg esetenként zaklatta. Ugyanakkor ebben az id?ben más tájegységeken állandó használatban volt a szül?szék - egy fából faragott szék, amin a férfi ült, ölében a feleségével, hogy együtt legyenek a vajúdás alatt. Szintén létezett a mátkaság intézménye is: fiatal lányok 12-13 éves korukban választottak egy barátn?t - a mátkaság lényege az volt, hogy a szülés után nyolc napig ez a barátn? lássa el az egész családot - hogy az anyának ne legyen más feladata, mint a babával lenni éjjel-nappal. Ugyanaz az ország, ugyanaz a kor. Kedves Artemisz, a kultúrák, emberek, nemek nem feketék és fehérek. Kijelenteni, hogy valami kamu, nem létezik, hazugság, hívd, ahogy akarod, nagyon széls?séges. Ha megint az volt a célod, hogy kibújjon a szög a zsákból, és elismerjem, hogy a n?kkel még ma, 2000 év után is gyalázatosan bánnak sok helyen és sok esetben, akkor elérted a célod, bár soha eszembe sem jutott ezt tagadni. De ezzel nem ismertem el, hogy a pesszimista hozzáállás, és az állandó negatív vélemény helyén való lenne. Azt meg f?leg nem, hogy létezik önzetlen, egymást tisztel? szeretet - férfi és n? között is. Na megint jól eltértünk a tárgytól. :) Még egyszer mondom, nemsokára Magyarországon leszek. Ha érdekel, az elérhet?ségemet az impresszumban megtalálod, ezeket a témákat nem lehet kommentben megtárgyalni. :) Szép napot neked! Üdv, Nóra

Artemisz

Kedves Nóra! Els? kérdésedre a válaszom: mert a gyakorlat a himnusz ellenkez?jét igazolja. A n? (a világon mindenhol) használati tárgy és fogyóeszköz. Csak mindez szépen be van csomagolva... Azt szoktam mondani, ha meg akarod tudni, hogy kivel élsz együtt, válj el t?le... Ugyanis, amikor a n? beszünteti a szolgáltatásokat, a férfiról lehull a máz... El?ször jön az érzelmi manipuláció, majd a kifinomult, megfoghatatlan pszichés terror (láttad a Gázláng cím? filmet?), és ha ett?l sem táncol vissza a n?, akkor jön a fizikai terror. (A megvert n?k kapcsán mit mond a társadalom? Biztosan megérdemelte... Ez itt még a középkor.) Ja, és természetesen a n? anyagi nyomorba döntése: ha a férfi volt az eltartó, akkor a pénz megvonása, ha a n? termelte a pénzt, akkor a n? teljes kifosztása. (Ugyanis a nyugati kultúrában nagyon sokszor a n? a családfenntartó.) (A 60-as évek Olaszországjában még tilos volt a válás... Vajon miért?) Els? nekifutásra azzal egyetértenék, hogy a világ és benne az emberek nem feketék és fehérek. Aztán -ha leszedem a díszes mázt- rájövök, hogy de igen, feketék, fehérek, mert a koreográfia, kotta mindig ugyanaz, csak a csomagolás más. (És ha ismered a kottát, akkor pontosan tudod, hogy mire számíthatsz - ezért lenne fontos tisztán látni.) Azt is tudom, hogy széls?ségesnek hat, amit képviselek. A n? számára két alternatíva van: az egyik, hogy homokba dugja a fejét, hisz a csodában, magasra száll, aztán lezuhan és ripityára töri magát. A másik, hogy kihúzza a kezét a bilib?l, nem hajlandó átverni saját magát, vagyis lemond a röpdösésr?l, de cserébe nem kell a zuhanás következményeit kibírnia, elviselnie. Hogy melyik a jobb? Mindenki döntse el maga. (Én a másodikra szavazok.) Üdv. A

Artemisz

Kedves Gabi! Az utolsó mondatom -szerintem- nagyon tiszta és nagyon objektív. Nem érdekel a díszlet, a máz, a kirakat, csak ami mögötte van: a színtiszta valóság. Hogy könny?-e így élni? Nem. De biztonságos. A n?k sem szentek. Különösen nincs mentség azok számára, akik a gyereküket használják eszközként céljaik elérésére (pl. férjfogás/megtartás, szociális pénzek, stb.). Üdv. A

Dacota

Kedves Artemisz, ilyen is van. De szerencsére ellenpélda is, b?ven. :) Én San Franciscóban élek, de novemberben hazamegyek Budapestre egy hosszabb id?re, úgyhogy ha sokáig morcoskodsz itt nekem, szavadon foglak. :) Szép estét!

Címlapról ajánljuk

További cikkek