Az utóbbi években több kutatás is arra utalt, hogy a demencia bizonyos életmódbeli változtatásokkal megelőzhető lehet, például a koleszterin-, a vérnyomás- és a vércukorszint jobb szabályozásával, valamint fokozott fizikai aktivitással. Mostanáig azonban nem volt egyértelmű, hogy mennyi mozgás szükséges a kockázat érdemi csökkentéséhez.
Igaz, a jelenlegi hivatalos ajánlások mindenki számára heti 150 perc mozgást javasolnak, egy új kutatás szerint már kisebb, elérhető célok kitűzése is jelentős egészségügyi előnyökkel járhat, ami az agyi funkciókat illeti. A Johns Hopkins Egyetem friss eredményei szerint már napi 5 perc testmozgás is segíthet a demencia megelőzésében.
A kutatók megállapították, hogy már heti 35 perc mérsékelt intenzitású mozgás 41%-kal csökkentette a demencia kockázatát.
Ez megkérdőjelezi a fent említett hagyományos nézetet arról, hogy mennyi testmozgás szükséges az egészségügyi előnyök eléréséhez, és egyértelműen megmutatja: a kevés is jobb, mint a semmi.
A demencia kétségtelenül az egyik legrettegettebb betegség. A gyógyíthatatlan állapot világszerte milliókat érint, és az esetek száma várhatóan megháromszorozódik 2050-re. A betegség nemcsak a páciensek, hanem a gondozóik számára is súlyos terhet jelent, így a megelőzés egyre nagyobb hangsúlyt kap.
Sokan – különösen a gyengébb fizikumú idősek – nehezen tudják teljesíteni a hivatalos ajánlásokat, amik a rendszeres testmozgásra vonatkoznak. Ez a kutatás azonban egy elérhető utat kínál számunkra is, hiszen úgy tehetnek az agyuk egészségéért, hogy alig kell magukat megerőltetniük.
Eredményeink azt mutatják, hogy akár napi öt perc mozgás is csökkentheti az idősek demenciakockázatát
– mondta a kutatás vezetője, Amal Wanigatunga, a Johns Hopkins Egyetem Bloomberg Közegészségügyi Iskolájának epidemiológiai tanszékének adjunktusa.
Ez tovább erősíti azt a bizonyítékot, hogy akármennyi mozgás jobb, mint a teljes inaktivitás, különösen egy olyan, jelenleg gyógyíthatatlan agyi betegséggel szemben, mint a demencia.
A kutatók az Egyesült Királyság Biobank projektjének közel 90 000 résztvevőjének adatait elemezték, akik csuklóra rögzített aktivitásmérőket viseltek.
Ez az objektív mérési módszer kiküszöbölte a korábbi tanulmányok egyik fő gyengeségét, az önbevalláson alapuló pontatlan adatok problémáját. A résztvevők medián életkora 63 év volt, és 56%-uk nő.
Az átlagosan 4,4 éves követési időszak alatt 735 embernél diagnosztizáltak demenciát. A kutatók azt találták, hogy minden plusz 30 perc heti mérsékelt vagy intenzív testmozgás (MVPA) 4%-kal csökkentette a demencia kockázatát. A legmegdöbbentőbb eredmény azonban az volt, hogy már heti 1-35 perc mozgás is 41%-kal csökkentette a kockázatot a teljesen inaktív résztvevőkhöz képest.
Az összefüggés tovább erősödött az aktivitás növelésével: heti 36-70 perc mozgás 60%-kal, 71-140 perc 63%-kal, míg 140 perc feletti aktivitás 69%-kal mérsékelte a demenciakockázatot. Az adatok azt is megmutatták, hogy a legnagyobb haszon per perc akkor jelentkezik, amikor a teljes inaktivitásból elkezdik a mozgást.
Itt meg kell említenünk, hogy sokan időskorukra azért kerülik a testmozgást, mert gyengének érzik magukat.
Szerencsére a kutatás azt mutatta, hogy a mozgás demenciaellenes hatása független volt a fizikai állapottól. Noha a törékenység önmagában növelte a demencia kockázatát – az enyhén törékeny egyének 47%-kal, míg a nagyon törékenyek kétszer nagyobb eséllyel lettek demensek –, a fizikai aktivitás minden csoportban védő hatásúnak bizonyult.
Milyen mozgás számít mérsékeltnek?
A kutatók a mérsékelt-intenzív fizikai aktivitást (MVPA) olyan mozgásként határozták meg, ami fokozza a pulzust és a légzést, de még beszélgetés közben is végezhető. Ilyen lehet például a gyors séta, a kertészkedés, a tánc, a kerékpározás vagy az úszás.
A törékenyebb idősek számára ez lehet akár a postaládáig való elsétálás, könnyű házimunka vagy ülve végzett erősítő gyakorlatok is.
A testmozgás fokozza az agyi véráramlást, csökkenti a gyulladást, elősegíti az új agysejtek növekedését és erősíti az idegsejtek közötti kapcsolatokat. Emellett segít kontrollálni a demencia kockázati tényezőit, például a magas vérnyomást, a cukorbetegséget és az elhízást.
Kis lépésekkel a nagy változásért
Azoknak, akik mozgásukban korlátozottak vagy egészségi állapotuk miatt nem tudnak sokat sportolni, ez a kutatás reményt adhat, hiszen egyértelműen azt mutatja, hogy már kisebb mozgásmennyiség is jelentős kognitív előnyökkel járhat. Egy rövid séta, ülő gyakorlatok tévénézés közben vagy néhány perc kertészkedés is hozzájárulhat az agy egészségéhez.
Még több életmódcikk itt:
