A hízás-fogyás egyenlete egyszerűnek tűnhet: ha az ember több kalóriát visz be a szervezetébe, mint amennyit megeszik, hízni kezd, ha viszont kevesebbet, fogyni fog. Az alapelv valóban ez, vannak azonban olyan állapotok, betegségek, sőt, olyan élelmiszeradalékok is, amelyek beleszólhatnak az energiamérlegbe, és a rossz irányba dönthetik el azt. Ebben a cikkben az utóbbiakról rántjuk le a leplet.
Ha valaki megnézi a legtöbb élelmiszer címkéjét, egy rakás olyan szót talál, amit nem feltétlenül ismer – ezeknek nagy része egyébként teljesen ártalmatlan, de azért akadnak olyan adalékanyagok, amelyek nem túl egészségesek. A feldolgozott élelmiszerekben például megtalálható az emulgeálószerektől és tartósítószerektől a mesterséges színezékeken és ízesítőkön keresztül bármi, az átlagembernek ismeretlen szavak leple alatt.
Bár sok adalékanyag, jobbára a tartósítószerek, célja az, hogy tovább növeljék a felhasználhatóságot, ezek az adalékanyagok, amelyek a baktériumok és gombák szaporodását gátolják, kifejezetten károsak is lehetnek. A The Internation Journal of Pharmaceutical Sciences and Research tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint ezek a szerek rengeteg kórképpel köthetők össze, az asztmától kezdve a rákon keresztül az elhízásig – persze ez nem azt jelenti, hogy ha megeszel egy kakaós csigát, beteg leszel, vagy kórosan túlsúlyos, de nagyobb mennyiségben érdemes odafigyelni. Na de mire is pontosan?
Propionát
A propionát egy olyan tartósítószer, amely meggátolja a penészedést az olyan élelmiszerekben, mint a pékáruk, a kenyerek vagy a sajtok. A Science tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint rágcsálókon végzett kísérletekből kiderült: ha valaki gyakran és hosszú távon eszik propionáttartalmú ételeket, az drasztikus súlygyarapodáshoz vezethet. A szakértők szerint további kutatásokra van szükség, hogy az embereknél is pontosan meg lehessen állapítani a következményeket, és az is biztos, hogy az ilyen tartósítószerekre valamilyen szinten szükségünk van – arra viszont érdemes figyelni, mennyit fogyasztunk belőlük.
Inkább készítsd el otthon:
Nátrium-benzoát
A nátrium-benzoátot rendszeresen kutatják, és már számos egészségkárosító hatására derült fény. Persze ez sem fekete-fehér: C-vitaminnal (aszkorbinsav, E300) együtt alkalmazva benzol, egy ismert rákkeltő anyag keletkezhet belőle, de ennek mennyisége a hőmérséklettől, a fénymennyiségtől, és az eltelt időtartamtól egyaránt függ. Ami az elhízást illeti: a nátrium-benzoát elnyomja a leptin nevű, telítettségérzetért felelős hormonjának termelését, ezzel pedig éhesebbé tesz.
A tartósítószert gyakran használják cukros üdítőitalokban, salátaöntetekben és gyümölcslevekben.
Szukralóz
A szukralóz egy kalóriamentes édesítőszer, amelyet diétás üdítőkben használnak leginkább. A JAMA tudományos folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint (amiről mi is beszámoltunk, ide kattintva elérheted a cikket) a szukralóz képes átverni az agyat, és növelni az étvágyat, ezáltal pedig túlevéshez és elhízáshoz vezethet. A mesterséges édesítőszerekkel kapcsolatban egyébként rengeteg a pro és kontra kutatás, így érdemes inkább arra figyelni, hogy az ember minél kevésbé feldolgozott élelmiszereket fogyasszon, és csak ritkán egyen és igyon ilyesmit.
Biszfenol A
Talán a biszfenol A-t (BPA) nem kell senkinek bemutatni, egészségkárosító hatásairól rengeteg kutatás készült már.
Ez nem konkrétan az ételekben jelenik meg, hiszen a műanyaggyártás egy fontos alapanyaga, hanem a konzervek és palackok belső bevonatában.
Ugyanúgy bekerül az ételbe, mintha rögtön ahhoz adták volna. Ez is a hormonjainkra hat, és a hormonháztartás megzavarásával járulhat hozzá a túlsúlyhoz.
Még több hasonló téma itt:
