Rengeteg tévhit kering a mesterséges és természetes anyagokból kivont édesítőszerekről: vannak, akik szerint károsak, mások szerint megváltást jelentenek a cukorbetegeknek, fogyókúrázóknak, alakjukra vigyázóknak. Az ünnepekkor is kiemelt figyelem irányul rájuk, sok "mentes" cukrászda készíti így az ünnepi sütiket, illetve otthon, a háztartásokban is előkerül az eritrit, xilit, stevia.
Megkérdeztük a NÉBIH-et (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hatóság), hogyan készülnek ezek az édesítőszerek, mennyit fogyaszthatunk belőlük, és hogy felüljünk-e az egészségi ártalmakkal kapcsolatos pletykáknak.
Tulajdonképpen mik az édesítőszerek?
A NÉBIH válasza szerint: “előállítási módjuk szerint találunk az édesítőszerek között természetes eredetűeket (pl.: taumatin, xilit) és szintetikus úton előállítottakat is (pl.: szacharin, aszpartám). Ezeket megvásárolhatjuk tabletta, por vagy folyadék formájában, felhasználásuk széleskörű. A legtöbb édesítőszer elérhető asztali édesítőként, emellett leggyakrabban üdítők, instant italporok, desszertek, tejtermékek összetevői. Az édes íz kiváltása mellett a cukrok funkcionális tulajdonságainak átvételében is fontos szerepük van. Ilyen például a szerkezet- és a nedvességmegkötő képesség. Az édesítőszerek elsősorban a cukor-, illetve szénhidrátanyagcsere betegségben szenvedők számára jelentenek alternatívát a cukor kiváltására. A testsúlycsökkentés miatt diétázók pedig édesítők használatával csökkenthetik a bevitt energiamennyiséget.
Arra is kíváncsiak voltunk még, egészségesebbnek tekinthetők-e a természetes édesítőszerek (stevia, xilit), a mesterségesekhez (szukralóz) képest?
NÉBIH: Az Európai Unióban, így Magyarországon is az adalékanyagok felhasználását rendelet szabályozza, melyben előírják, hogy mely adalékanyagot melyik élelmiszerhez, milyen mennyiségben szabad hozzáadni. Az attól eltérő alkalmazásuk tilos.
Az összes édesítőszer egységesen adalékanyagnak minősül, és a rendelet nem különböztet meg ezen belül „természetes” és „mesterséges” adalékanyagokat.
A jelenleg hatályos rendelet szerint a következő édesítőszerek engedélyezettek (a rendeletben nem szereplő édesítőszer adalékanyagok felhasználása tilos):
- szorbit, mannit, acelszulfám K, aszpartám, ciklamátok, izomalt, szacharinok, szukralóz, taumatin, neoheszperidin DC, szteviol glikozidok, neotám, aszpartám-aceszulfámsó, poliglucitszirup, maltitok, laktit, xilit, eritrit, advantame.
Kijelenthető-e azonban, van-e elég tapasztalat ahhoz, hogy ezek az adalékanyagok biztonsággal fogyaszthatóak legyen?
NÉBIH: az adalékanyagok ártalmatlanságának megítélése az Európai Unióban az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) illetékességi körébe tartozik. Az EFSA időről időre áttekinti és újraértékeli az adalékanyagokkal kapcsolatban rendelkezésre álló régi és új toxikológiai információkat, és ha indokolt, javaslatot tesz az előírások megváltoztatására, akár egyes adalékanyagok felhasználásának a megtiltására is.
Ennek értelmében az élelmiszer-adalékanyag alkalmazása csak akkor engedélyezhető, ha toxikológiai vizsgálatának tudományos eredménye alapján ártalmatlan, tehát a fogyasztók egészségét nem veszélyezteti.
Okoz-e hosszú távon problémát, ha valaki rendszeresen fogyaszt édesítőszereket?Melyek a legmodernebb mesterséges édesítőszerek jelenleg, és mi az ajánlott fogyasztási határ velük kapcsolatban?
NÉBIH: Az adalékanyagok tudományos értékelése, kockázatbecslése során meghatározzák a termékre vonatkozó napi elfogadható vagy megengedhető beviteli értéket. Ez az ún. ADI érték, amely megmutatja, hogy mekkora az a mennyiség, amely naponta, egy életen át történő bevitele esetén még nem jelent egészségügyi kockázatot. Az édesítőszerek hosszútávú beviteléből eredő kockázat megítélésére, biztonságosságára az ADI érték adhat iránymutatást.
Receptajánló:
Az asztali édesítőszerek gyártóinak az előállítás során be kell tartania az édesítőszerekre vonatkozó előírásokat, határértékeket, továbbá a fogyasztókat tájékoztatniuk kell a termék optimális adagolásáról.Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság rendszeresen ellenőrzi az élelmiszerekben felhasznált, határértékkel rendelkező édesítőszereket. Ezenfelül szúrópróbaszerűen, és gyanú alapján történő vizsgálatokat is végez.
Tudtad?
A táplálkozástudományi szakemberek véleménye szerint nincsenek tiltott élelmiszerek, csak kerülendő mennyiségek. Általánosságban javasolt a kiegyensúlyozott és változatos étrend követése, hiszen bármely élelmiszer túlzott fogyasztása károsan hathat az egészségre.
Az aszpartámnak sajnos nincsen jó híre, ma is sok üdítőital tartalmazza. Mennyire kell tartanunk tőle?
Az aszpartám alacsony kalóriatartalmú, intenzív, szintetikusan előállított édesítőszer, kb. 200-szor édesebb a cukornál. Az aszpartámot és bomlástermékeit csaknem 30 éve fokozottan vizsgálják különböző állatkísérletekben, klinikai kutatásokban, beviteli és epidemiológiai tanulmányokban, valamint piacra helyezés utáni monitoringban. Alapos vizsgálatok alapján, évek óta biztonságosnak tekintik, és az EU-ban 1994 óta emberi fogyasztásra engedélyezett.
Az aszpartám biztonságosságának kérdése folyamatosan napirenden van, és az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) a korábban megállapított 40 mg/ttkg/nap elfogadható bevitelt többször megerősítette.
Receptajánló:
Az EFSA szerint az aszpartám szokásos mennyiségben történő fogyasztása nem vet fel élelmiszerbiztonsági aggályokat.
Miért olvashatjuk egyes édesítőszerrel készült termékek csomagolásán, hogy fenil-alanin-forrást tartalmaz?
Az aszpartám (aszpartám-aceszulfámsó) édesítőszert tartalmazó élelmiszer jelölésén fel kell tüntetni, hogy 'fenil-alanin forrást tartalmaz' vagy 'aszpartámot (fenilalanin-forrást) tartalmaz', ugyanis a fenil-alanin egy bizonyos anyagcsere-betegségben (PKU) nem fogyasztható, ezért az ezzel élőknek kerülniük kell az ilyen édesítőszereket tartalmazó élelmiszereket.
Azok az internetes cikkek, amelyek ennek az adalékanyagnak az egészségkárosító hatásáról szólnak, nem feltétlenül alapulnak tudományosan megalapozott információkon. Sajnos a legtöbb E-számmal kapcsolatos hír sokszor nem hiteles forrásból származik, így sokkal inkább az emberek megrettentésére „alkalmas”, mintsem reális tájékoztatásukra.
Ezeket olvastad már?
Hová "tűnt" a mai zsemlék belseje? Megkérdeztük a profi péket
Miből lesz a legjobb kenyér, és hova "tűnt" a mai zsemlék belsejéből az alapanyag? Eláruljuk, hogyan találod meg az igazi pékárut!
Országh Kitti
Tényleg nem igazi tej a BOLTI TEJ? Megkérdeztük a Nébih-et!
Te is azt tartod, hogy a bolti tej nem "az igazi"? Tényleg tesznek bele még valamit a sima tehéntejen kívül? És miért nem lesz belőle soha tejföl? Most utánajártunk!
Országh Kitti
Itt a hivatalos válasz, hogyan kell szabályosan gyűjteni szelektíven a...
Rengeteg kérdésed van a szelektív gyűjtésről? Hogyan csináld jól? Tényleg jobb üveges kólát venni, mint műanyagot, vagy teljesen mindegy? Jönnek a válaszok!
Országh Kitti
NÉBIH: Ez az oka annak, ha az étteremben hemzsegnek a...
Mi lehet kiábrándítóbb, mint amikor a kedvenc pékségünkről kiderül, hogy hemzseg a bogaraktól? Hogy történhet ez meg egyáltalán, és mit tegyünk, ha ilyet látunk?
Országh Kitti
