A székrekedés sokkal több embernek okoz gondot, mint gondolnánk, csak ez viszonylag ritkán derül ki, mert a legtöbben tabuként kezeljük ezt a témát. Hiszen ki szeret nyíltan beszélgetni a székletürítési szokásairól?
A széklet jelzi egészségi állapotunkat
Persze nem az az alapelvárás, hogy erről beszélgessünk mindenkivel, aki szembe jön, de az is biztos, hogy valamiféle belénk plántált szégyenlősségérzet miatt még legszűkebb a családi körben sem említjük ez irányú problémáinkat, sőt, van, aki még az orvosával sem hajlandó erről beszélgetni. Biztos vannak az olvasók között szülők is, akik emlékeznek arra, hogy az újszülött, csecsemő, kisgyerek egészségi állapotának milyen fontos jelzője a széklete állaga, ürítési gyakorisága, és hogy erről bármikor tudtunk csevegni a védőnővel, gyermekorvossal. Továbbá, hogy micsoda frusztrációt tud okozni, ha valami nem stimmel a gyerek székletével, és milyen nagy öröm, ha aztán végre minden újra rendben van.Na, ez felnőtt korunkra sem változik, a székletünk állapota pontosan olyan fontos jelzője egészségünknek, mint gyermekkorban, csak éppen a saját helyzetünkről már nem szívesen beszélünk.
A székrekedés definíció szerint ritka vagy nehezített székletürítést jelent. Ritkának számít, ha kevesebb, mint heti háromszor nagyvécézünk, és nehezítettnek, ha a székletünk száraz, kemény, nehéz, fájdalmas az ürítése, és megjelenik a nem megfelelő ürítettség érzete WC-zés után.
Mi okozhatja a székrekedést?
A krónikus székrekedés hátterében több tényező is lehet. Ha te is ezzel a tünettel küzdesz, akkor az alábbiakat vedd fontolóra!
1. Nem eszel elég rostot
Talán már unalomig ismert üzenet, hogy a megfelelő élelmirost-fogyasztás milyen fontos szerepet játszik bélrendszerünk egészségében, egyensúlyában. Az élelmi rostok táplálják a bélflóránkat, az emészthetetlen rostok alapjai a széklet tömegének, így segítve a belek megfelelő mozgását. (Arra talán mindannyian emlékszünk még biológia-tanulmányainkból, hogy a beleink falában ún. simaizmok találhatóak, amelyeket akaratlagosan nem tudunk mozgatni, hanem azok a vegetatív idegrendszeri szabályos alapján végeznek ún. perisztaltikus mozgást.) A jelenleg ajánlott mennyiség napi 30-35 g rost, amelynek elsődleges forrásai a zöldségek, a hüvelyesek, a gyümölcsök, a diófélék, az olajos magvak, és a hántolatlan gabonafélékből készült termékek.
2. Nem iszol elég folyadékot
A megfelelő élelmirost-bevitel is csak megfelelő mennyiségű folyadék kíséretében tudja kiváltani értékes hatását - na nem mintha ez lenne a legfőbb hiányosságunk a folyadékfogyasztás terén. Általánosságban jellemző, hogy nem iszunk eleget, kevesen teljesítik a napi 2-2,5 l folyadékbeviteli-ajánlást. Figyeljünk erre oda, mert a megfelelő hidratáltság hozzájárul általános egészségünk hosszú távú megőrzéséhez, koncentrációnkhoz, teljesítőképességünkhöz, energiaszintünkhöz, és alapvető szerepe van székletünk megfelelő állagának kialakításában.
3. Össze-vissza eszel
A rendszertelen étkezés, az ad hoc nassolás rendszertelenné teszi az emésztőrendszered működését is. Figyelj oda a napi étkezési ritmusodra, és kerüld az éhség ellen bevetett csokoládészeleteket!
4. Sokat ülsz
Irodában vagy autóban, mindegy, a lényeg, hogy sajna hosszú órákat ülsz minden nap egy székben. Ennek során végig nyomás kerül az alhasadra, a belek nem tudnak megfelelően mozogni, és a belek egészségét biztosító keringés sem kielégítő. Autóba ülés helyett sétálj, gyalogolj, irodai munkád során óránként állj fel, és mozgasd át magad!
5. Nem sportolsz
A sok ülés mellett hatással van bélrendszerünk egészségére a mozgásszegény életmód is. A rendszeres fizikai aktivitás jó hatással van a keringésünkre általánosságban, és az egyes szerveink tekintetében is. A rendszeres mozgás jobb oxigénellátottságot jelent, optimálisabb bélmozgást.
6. Bohóckodsz a vécén
Persze nem a szó szerinti értelemben, hanem pl. beviszed magaddal a telefonodat, és azzal vagy elfoglalva, ahelyett, hogy a tested jelzéseit figyelve a székletürítéssel foglalkoznál. Az okostelefonok elterjedésével sokan nagyon hosszú időt töltenek a WC-n ülve, akár hosszú ideig nem megfelelő fázisban rögzítve a székletürítés folyamatát.
7. Eddig feltáratlan betegséged van
Egyes anyagcserebetegségeknek is lehet tünete a székrekedés, pl. a pajzsmirigy-alulműködésnek. Egyes táplálékallergiák, -intoleranciák is járhatnak székrekedéssel, vagy akár hasüregi szervi elváltozások is. A fentiek mellett például ezért sem érdemes szégyenlősködni a háziorvosunk, kezelőorvosunk előtt, mert a székrekedéses tünetek segíthetik a diagnózis felállítását.
8. Egyik gyógyszered mellékhatása
Ha valamely, már fennálló krónikus betegséged miatt folyamatos gyógyszeres kezelés alatt állsz, akkor érdemes átböngészni a gyógyszerek mellékhatásainak listáját, és jelezni a tünetet a kezelőorvosodnak. Ez persze még nem lesz mentség arra, hogy az előbbiekben felsoroltakat ne tartsd be a mindennapokban.
+1. Nem mész, amikor kell
Nagyon sok olyan embert ismerek, felnőttet és gyereket is egyaránt, aki idegen helyen nem megy el nagyvécézni. Ha ez csak a havi egyszeri nagyilátogatásra koncentrálódik, akkor még akár elfogadható is lehet, ha azonban ez azt is jelenti, hogy a munkahelyeden sem mész ki a mosdóba, amikor kell, hanem inkább visszatartod, akár hosszú órákra is - ez nem fog segíteni a tünetek enyhítésében. A széklet visszatartása ráadásul a végbél kitágulásához, aranyér kialakulásához is vezethet, illetve zavarhatja a koncentrációdat, és így a munkahelyi teljesítményedet is.Légy felnőtt, és lépj túl ezen az indokolatlan frusztráción! Ha pedig ez nem, akkor legalább a háziorvosod előtt ne szégyenlősködj, kérj tőle segítséget abban, hogy a rendszeres székletürítést a reggeli, vagy esti órákra beállítsátok.
