A tudomány szerint pontosan ennyi zöldség és gyümölcs kell a hosszú élethez

Éveket adhat az életedhez az, ha tudod, hogy mennyi gyümölcsöt és zöldséget kell enned minden nap – a Harvard kutatói megállapították, mennyi pontosan az annyi.

Átlagosan mindössze tízből egy ember eszik elég zöldséget és gyümölcsöt minden nap – állapították meg a Harvard Orvosi Karának és a Brigham Női Kórháznak a kutatói friss tanulmányukban. Az Amerikai Szívegyesület (American Heart Association) hivatalos álláspontja szerint 4-5 adagnyi zöldség és ugyanennyi gyümölcs kell minden nap ahhoz, hogy valaki megfelelő mennyiséget fogyasszon belőlük, de nagyon nehéz meghatározni, hogy pontosan mennyi is a minimum, amivel már hozzá tudunk tenni az életünkhöz akár éveket is.

A tudomány szerint pontosan ennyi zöldség és gyümölcs kell a hosszú élethez

A szakértők összesen százezer ember adataihoz fértek hozzá különböző korábbi kutatásokból, amelyekben 30 éven keresztül figyelték meg a résztvevőket. Az alanyoknak 2-4 évente kellett beszámolniuk az életük részleteiről.

A kutatók azonban még ennél is tovább mentek: összehasonlították az ebből levont következtetéseket 26 másik kutatás eredményeivel, amely 1,9 millió ember adatait foglalta magába összesen 29 országból. Ebből azt állapították meg, hogy a mágikus szám az öt:

összesen öt adag zöldséget és gyümölcsöt kell naponta fogyasztani, az ennél több már nem ad hozzá az egészséghez, a kevesebb viszont elvesz belőle.

A legideálisabb kombináció az öt adaghoz a három zöldség és a két gyümölcs volt, azok, akik majdnem minden nap így fogyasztottak, tovább éltek, mint azok, akik ennél kevesebbet ettek. Ők a napi két adagot fogyasztókhoz képest 13 százalékkal csökkentették az esélyüket a korai halálra.

A szív- és érrendszeri betegségek előfordulási esélye 12 százalékkal, a daganatos megbetegedések aránya pedig 10 százalékkal csökkent.

Érdemes azonban azt is megjegyezni, hogy nem minden zöldség és gyümölcs ugyanolyan hasznos: a keményítőtartalmú zöldségek például, mint amilyen a borsó vagy a kukorica, a burgonya, vagy a gyümölcslevek nem segítettek a hosszú életre való törekvésben. A leveles zöldségek, a béta-karotint tartalmazó zöldségek és gyümölcsök, valamint a C-vitaminban gazdag gyümölcsök is jó alapanyagnak bizonyultak.


Olvass még többet a zöldségekről és a gyümölcsökről:

Forrásunk volt.

Ajánlott videó

Legújabb receptek

Balatoni bowl

A Balaton sokunknak egyet jelent a nyárral, ennek pedig elmaradhatatlan eleme a sült hekk, a kovászos uborka, a főtt kukorica és a jól behűtött görög dinnye. Farkas Ricsi, a Penny séfje, ...

Házi ketchup egyszerűen

Bevalljuk, IMÁDJUK a ketchupot - a házi ketchuppal azonban egyetlen bolti márka sem veszi fel a versenyt! Ha egyszer rászánjuk magunkat, hogy nekiálljunk elkészíteni, hamar rájövünk, hogy ...

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Ezért ne tegyél olajat a tésztavízbe – a séfek szerint...

Sokan automatikusan egy kanál olajat öntenek a tészta főzővizébe, mert úgy gondolják, ezzel megakadályozhatják, hogy a tészta összetapadjon. A konyhai trükk azonban nem igazán működik, sőt még a kész étel állagán is ronthat. Sokkal egyszerűbb módszerrel érhetünk el jobb eredményt.

Honnan ered a főzelék, mint műfaj? Miért nincs rá szó...

Vérre menő viták zajlanak arról, hogy vajon a gulyásleves vagy a töltött káposzta, a dunai vagy a tiszai halászlé-e a magyar konyha abszolút állócsillaga, hogy a honi gasztronómia akkor most paprikás-e vagy sem, miközben szót sem ejtünk a magyar konyhák utánozhatatlan szupersztárjáról: a főzelékekről. Erről a zöldségalapú egytálételről, ami annyira egyedi, annyira a miénk, hogy külföldön megfelelő szót sem találni rá. Honnan ered a főzelék? Miért traumatizáltak minket a menzai változatok? Melyik főzeléket hogy érdemes elkészíteni? Kajatények sorozatunk legújabb részében ennek járunk utána.

Top Receptek

Egyszerű tökfőzelék

Van, aki tejjel, van, aki csontlével, megint mások kovászos uborka levével készítik - mi így szeretjük, egy kis fűszerpaprikával és sok sok kaporral.