Gyümölcs és zöldség - mi a különbség?

Vannak fogalmaink arról, mi a különbség zöldség és gyümölcs között, de pontosan kevesen tudjuk, valóban mi az eltérés.

Csináltam egy kis házi kutatást: gyerekeket és felnőtteket kérdeztem arról, mi a különbség zöldség és gyümölcs között. A felnőttek jellemzően a magot vagy magokat jelölték meg, mint a gyümölcs fő jellemzőjét, a gyerekek pedig azt, hogy a gyümölcs édesebb. És mindkettőben van is valami, de ez még nem teljesen stimmel. Hiszen ismerünk zöldségeket, amelyekben mag van, és vannak olyanok is, amelyek finom édesek. Mi hát a teljes igazság?

A magok

Magja lehet a zöldségnek is, de a fontos különbség az, hogy gyümölcsnek a húsában található a magja, míg a zöldség - legalábbis amit megeszünk - már el sem jut addig, hogy magja teremjen. Gondoljunk csak a répára vagy a salátára: ezeket mind elfogyasztjuk, mielőtt a növény maga felmagzana. A paradicsom és az uborka, a cukkini és más tökfélék egyértelműen gyümölcsök, bár zöldségként kezeljük őket, és ezt már a húsukban található magokból is látjuk, nem beszélve a többi, "igazi" gyümölcsről, a barackról, almáról, málnáról, stb, stb.

Ezek a gyümölcshúsban elhelyezkedő magok úgy alakulnak ki, hogy amikor a hímvirág beporozza a nővirágot, a növény egy kis zigótát rejt el egy magocskában, amelyet a gyümölcshús véd meg a növekedés során. Ez alól a banán az egyetlen kivétel, ugyanis a banánban nincsen mag, ezért nem is azzal szaporodik.

A termés célja és az édesség

Az egyik legfontosabb különbség a gyümölcsök és a zöldségek között az, hogy a növény miért hozza a termését.

A gyümölcs azért édesebb, mert a magas fruktóztartalom az állatokat könnyebben fogyasztásra csábítja. És ha már elfogyasztották a finom gyümölcshúst az emészthetetlen magokkal együtt, akkor annak valahol ki is kell jönnie. S lőn a sok megoldás egyben: szállítás egy távoli helyre, trágyázás ingyen és bérmentve, és akadálymentesített szaporodás.

A zöldségek ezzel szemben több más okból termik terméseiket. Van, amely azért nő nagyra és terebélyesre, például a saláta, mert így jobban tud fotoszintetizálni. Megint mások az energia - vagyis cukor - megőrzésére és raktározására hozzák létre terméseiket, ezek leginkább a gyökérzöldségek, például a zeller, a répafélék vagy a finom, édes cékla. A banán inkább idetartozik, mint - nem nyomdahiba! - fűszernövény (mert valójában csak fás szára van, de nem igazi fa), amely nem magokkal, nem a termésével, hanem önmaga klónjaként szaporodik egy levágott, leesett darab szár vagy ág dugványozásával.

Zöldség gyümölccsel

Nem véletlen, hogy azok a zöldségek, amelyek valójában gyümölcsök, olyan jól használhatók gyümölcsökkel együtt. A paradicsomos gazpacho cseresznyével vagy az avokádókrém mangóval, de még az uborkás limonádé vagy a tökös-mákos rétes is jó példa. Ha nem hiszitek, járjatok utána!

Legújabb receptek

Spárgakrémes gnocchi

Aki egy igazán tavaszias tésztára vágyik, készítse el az alábbi spárgás gnocchit: magával ragadó, lehengerlően krémes szósz és karakteres, párolt spárgafejek gazdagítják a puha ...

Tavaszi újburgonya-saláta

A krumplisaláta közismert verziója komfortosan nehéz, gyomrokat eltelítő és szinte önmagában felér egy főfogással. Az alábbi, tavaszias recept ezzel szemben friss, könnyed és ...

Rakott újburgonya

Formabontó rakott krumpli az alábbi, mégis ugyanolyan komfortos és házias, mint az eredeti verzió. Használjunk hozzá zsenge újburgonyát, ízes kolbászt és tojást, a tálaláshoz pedig ...

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Top Receptek

Bodzaszörp tartósítószer nélkül

Imádom a bodzát, ezért minden tavasszal alig várom, hogy elkezdődjön a szezonja! Gyerekkorunkban a tesómmal is mindig szedtünk, és míg akkor anyukámnak kellett megcsinálni, addig ma már ...

Elállós bodzaszörp

Pár éve akartam először bodzaszörpöt készíteni (hígíthatósat, tartósat), de a neten a receptek tömkelegéből valahogy nem találtam rá az igazira. Végül több receptet átböngészve ...