Gyümölcs és zöldség - mi a különbség?

Vannak fogalmaink arról, mi a különbség zöldség és gyümölcs között, de pontosan kevesen tudjuk, valóban mi az eltérés.

Csináltam egy kis házi kutatást: gyerekeket és felnőtteket kérdeztem arról, mi a különbség zöldség és gyümölcs között. A felnőttek jellemzően a magot vagy magokat jelölték meg, mint a gyümölcs fő jellemzőjét, a gyerekek pedig azt, hogy a gyümölcs édesebb. És mindkettőben van is valami, de ez még nem teljesen stimmel. Hiszen ismerünk zöldségeket, amelyekben mag van, és vannak olyanok is, amelyek finom édesek. Mi hát a teljes igazság?

A magok

Magja lehet a zöldségnek is, de a fontos különbség az, hogy gyümölcsnek a húsában található a magja, míg a zöldség - legalábbis amit megeszünk - már el sem jut addig, hogy magja teremjen. Gondoljunk csak a répára vagy a salátára: ezeket mind elfogyasztjuk, mielőtt a növény maga felmagzana. A paradicsom és az uborka, a cukkini és más tökfélék egyértelműen gyümölcsök, bár zöldségként kezeljük őket, és ezt már a húsukban található magokból is látjuk, nem beszélve a többi, "igazi" gyümölcsről, a barackról, almáról, málnáról, stb, stb.

Ezek a gyümölcshúsban elhelyezkedő magok úgy alakulnak ki, hogy amikor a hímvirág beporozza a nővirágot, a növény egy kis zigótát rejt el egy magocskában, amelyet a gyümölcshús véd meg a növekedés során. Ez alól a banán az egyetlen kivétel, ugyanis a banánban nincsen mag, ezért nem is azzal szaporodik.

A termés célja és az édesség

Az egyik legfontosabb különbség a gyümölcsök és a zöldségek között az, hogy a növény miért hozza a termését.

A gyümölcs azért édesebb, mert a magas fruktóztartalom az állatokat könnyebben fogyasztásra csábítja. És ha már elfogyasztották a finom gyümölcshúst az emészthetetlen magokkal együtt, akkor annak valahol ki is kell jönnie. S lőn a sok megoldás egyben: szállítás egy távoli helyre, trágyázás ingyen és bérmentve, és akadálymentesített szaporodás.

A zöldségek ezzel szemben több más okból termik terméseiket. Van, amely azért nő nagyra és terebélyesre, például a saláta, mert így jobban tud fotoszintetizálni. Megint mások az energia - vagyis cukor - megőrzésére és raktározására hozzák létre terméseiket, ezek leginkább a gyökérzöldségek, például a zeller, a répafélék vagy a finom, édes cékla. A banán inkább idetartozik, mint - nem nyomdahiba! - fűszernövény (mert valójában csak fás szára van, de nem igazi fa), amely nem magokkal, nem a termésével, hanem önmaga klónjaként szaporodik egy levágott, leesett darab szár vagy ág dugványozásával.

Zöldség gyümölccsel

Nem véletlen, hogy azok a zöldségek, amelyek valójában gyümölcsök, olyan jól használhatók gyümölcsökkel együtt. A paradicsomos gazpacho cseresznyével vagy az avokádókrém mangóval, de még az uborkás limonádé vagy a tökös-mákos rétes is jó példa. Ha nem hiszitek, járjatok utána!

Címlapról ajánljuk

Így fékezd meg, hogy csilliárdokba kerüljön a karácsonyi lakoma

Karácsonykor általában mindenből kicsit többet készítünk és ha az év többi napján nem is, ilyenkor igyekszünk különlegesebb, drágább alapanyagokból főzni, gazdagabb, igazi ünnepi lakomákat rendezni. Idén azonban a legtöbben jobban meggondolják, mire mennyit költenek, kreatív ötleteket adunk a finom, de nem elszállós karácsonyi finomságokhoz.

Szekeres Dóra

További cikkek