Az írek Patrik-napi lakomáinak fontos fogása a hagyományos, lassan főzött marha-egytál, rengeteg zöldséggel és vörösborral készítve. Március 17-e ugyanis Szt. Patrik napja, az írek világszerte megült nemzeti ünnepe.
Patrik ugyan 387 körül Britanniában született, de 16 évesen ír kalózok elrabolták. Írországból hat év rabszolgamunka után sikerült megszöknie. Szerencsétlen sorsát Isten büntetésének vélte, megtért, és míg a malacokat és bárányokat őrizte, sokat imádkozott. Hazaérve a keresztény egyház tagja lett, és püspökként tért vissza szolgasága színhelyére, hogy hirdesse a krisztusi tanokat. Több ezer embert keresztelt meg, gyakorlatilag hozzá kapcsolódik az ír sziget katolizálása, és a helyi egyházszervezet kiépítése is. 461. március 17-én halt meg.
Patrik, Írország mellett, a bányászok, kovácsok, borbélyok és kádárok védőszentje is. A lóhere neki köszönhetően lett Írország nemzeti szimbóluma: a növényke segítségével magyarázta el a népnek a Szentháromság koncepcióját. A 17. század óta a zöld szín elengedhetetlen kelléke a Patrik-napi ünneplésnek: zöld ruha, lóhere, zöld szalagok határozzák meg a viseletet, folyók és szökőkutak vizét festik zöldre. Még a böjti tilalmakat is feloldják erre a napra, szabad az evés-ivás! Az ír szigeten (Észak-Írországot is beleértve) munkaszüneti nap, de az egész Egyesült Királyság kiveszi a részét a buliból, nem beszélve az Egyesült Államokról és Kanadáról.
A Patrik-napi lakomákon főszerepet kap a lassan főzött marha-egytál, rengeteg zöldséggel és vörösborral készítve. Bárányt is szívesen fogyasztanak, ha pedig egy alapanyagot kell megnevezni a szigettel kapcsolatban, az biztos, hogy a burgonya – bármilyen formában. Elmaradhatatlan az ünnepen a tradicionális szódás kenyér és a híres, Guinness-szel készült fogások is népszerűek.
