Kiderült, hogy miért nem bírják sokan abbahagyni az evést

Lehet, hogy nem is a rossz szokásokat vagy a túl erős kívánósságot kell a sok nassolás számlájára írni – egy friss kutatás szerint egész egyszerűen az agyad lehet a hibás azért, ha nem bírod időben abbahagyni az evést.

Jelenleg ott tartunk, hogy a világon több az elhízott, mint a normál testsúlyú és éhező ember együttvéve. Világszerte mintegy 2,1 milliárd ember túlsúlyos, közülük, 671 millióan elhízottnak számítanak. A magyarok ráadásul európai szinten, de még világviszonylatban is az élén állnak a rangsornak, nálunk nagyon sok a túlsúlyos, és kevés az ez ellen tett állami intézkedés.

Eddig úgy gondoltuk, hogy a túlevés elsősorban rossz szokás kérdése, és új szokások fokozatos kialakításával csökkenthető a jelenség, a túlsúly pedig mérséklődik. Egy friss kutatás azonban pont az ellenkezőjéről számol be: nem a szokások, hanem az agyunk lehet a fő probléma.

A Floridai Egyetem kutatói felfedezték, hogy az agy infralimbicus kéreg nevű területe lehet a felelős a túlevésért: szerepet játszik az ételkeresés és az evés önszabályozásának folyamataiban, és ennek a működése befolyásolhatja, hogy tulajdonképpen mennyit is eszünk.

A magyarázat egyébként egyszerű: néhány környezeti hatás következtében az embernek eszébe juthatnak például édességek vagy finom ételek, ezek hatására pedig túlevés jelentkezhet. Még akkor is képesek lehetünk desszertet enni, ha már teleettük magunkat a vacsorával, egészen egyszerűen azért, mert meglátjuk a doboz fagylaltot, vagy a felszeletelt sütit. Akkor azonban, ha az agy infralimbicus kérgének munkáját kikapcsoljuk (a kutatók ezt egérkísérletekben tették meg), ez az inger nincs hatással, és hiába látjuk az édességet, nem kívánjuk meg, ha már tele vagyunk.

Az eNeuro tudományos folyóiratban megjelent tanulmány azt bizonyítja, hogy az agyban külön terület felel a kívánósságért, és ha ebből ki tudnánk iktatni specifikus neuronokat, a probléma megszűnne: hiába raknának elénk egy gusztusos süteményt, ha már nem lennénk éhesek, nem ennénk meg csak azért, mert jól néz ki.


Ezek is érdekelhetnek:

Forrásunk volt.

Ajánlott videó

Legújabb receptek

Balatoni bowl

A Balaton sokunknak egyet jelent a nyárral, ennek pedig elmaradhatatlan eleme a sült hekk, a kovászos uborka, a főtt kukorica és a jól behűtött görög dinnye. Farkas Ricsi, a Penny séfje, ...

Házi ketchup egyszerűen

Bevalljuk, IMÁDJUK a ketchupot - a házi ketchuppal azonban egyetlen bolti márka sem veszi fel a versenyt! Ha egyszer rászánjuk magunkat, hogy nekiálljunk elkészíteni, hamar rájövünk, hogy ...

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Ezért ne tegyél olajat a tésztavízbe – a séfek szerint...

Sokan automatikusan egy kanál olajat öntenek a tészta főzővizébe, mert úgy gondolják, ezzel megakadályozhatják, hogy a tészta összetapadjon. A konyhai trükk azonban nem igazán működik, sőt még a kész étel állagán is ronthat. Sokkal egyszerűbb módszerrel érhetünk el jobb eredményt.

Honnan ered a főzelék, mint műfaj? Miért nincs rá szó...

Vérre menő viták zajlanak arról, hogy vajon a gulyásleves vagy a töltött káposzta, a dunai vagy a tiszai halászlé-e a magyar konyha abszolút állócsillaga, hogy a honi gasztronómia akkor most paprikás-e vagy sem, miközben szót sem ejtünk a magyar konyhák utánozhatatlan szupersztárjáról: a főzelékekről. Erről a zöldségalapú egytálételről, ami annyira egyedi, annyira a miénk, hogy külföldön megfelelő szót sem találni rá. Honnan ered a főzelék? Miért traumatizáltak minket a menzai változatok? Melyik főzeléket hogy érdemes elkészíteni? Kajatények sorozatunk legújabb részében ennek járunk utána.

Top Receptek

Egyszerű tökfőzelék

Van, aki tejjel, van, aki csontlével, megint mások kovászos uborka levével készítik - mi így szeretjük, egy kis fűszerpaprikával és sok sok kaporral.