A tócsni akkor jó, ha kívül aranybarna és ropogós, belül pedig nem olajos, hanem enyhén van tartása, de már bőven nem nyers. Mindehhez a tökéletes állaghoz pedig meglepő módon kisebb mértékben járul hozzá a technika, és nagyobb mértékben az alapanyagok. Véleményem szerint az igazán finom tócsnihoz nem kell semmi más, csak krumpli. Gyorsan el is mondom, miért.
A kulcs az egyszerűség
Lehet, hogy ez számomra egy nagyon személyes probléma, mindenesetre úgy gondoltam, kénytelen leszek megosztani. Hiszen talán többen is vagyunk, akik már többször rontottunk el lapcsánkát, mint azt szerettük volna. És talán szükségünk van néhány jótanácsra is.
A sok elrontott tócsni után arra jöttem rá, hogy a jó végeredményhez vezető úton bizony a kevesebb a több.
Hiszen a mindennel telepakolt, gazdagított és felturbózott lapcsánkáknak mindig valamilyen baja akad a serpenyőben vagy a sütőben: szétszakadnak, leragadnak, odaégnek, nyersek maradnak.
Ráadásul a technikán nincs nagyon mit változtatni: moderáltan bő olajban, forró edényben kell kisütni a kisebb-nagyobb lepényeket, amíg aranybarnák nem lesznek kívülről. Tehát, ami marad, amin érdemes változtatni, azok a felhasznált hozzávalók.
Mi kerüljön a tócsniba?
Általában a következő dolgok szerepelhetnek egy tócsnireceptben, és általában ezek a dolgok a következő problémákat okozhatják:
- tojás: ugyan nagyon jól összeragasztja a krumpliszálakat, ha túl sokat használunk belőle, nagyon ragacsos lesz a tészta, és nyers marad
- liszt: amennyiben használunk tojást, akkor persze használnunk kell lisztet is, hogy sűrítsük vele a masszát, a liszt azonban sajnos kellemetlen ízhez is vezethet, ha nem sül meg rendesen, ráadásul a sok liszt gumis állagot eredményez a glutén miatt
- sajt: ez ugyan annyira nem gyakori, sokan mégis használják, pedig az állagban nem sokat segít, talán csak az ízben egy kicsit, összességében azonban érdemesebb rászórni a lepény tetejére
Én mindig is inkább úgy éreztem, hogy a tojás és a liszt hozzáadása csak egy huzavona, amit folyamatosan javítgatni kell: még több folyadék, még több liszt, ésígytovább. Ezért nem is értem, hogy miért tartott ilyen sokéig rájönnöm: a legegyszerűbb tócsniba tulajdonképpen nem is kell más, csak krumpli.
Csak a krumpli
Na jó, a reszelt krumpli mellett kell még két dolog: só és bors. Míg az utóbbi csak ízesítésre szolgál, addig a sóval két dolgot is elvégzünk: kivonjuk a felesleges nedvességet a burgonyából (ettől ropogósabb lesz), és ízt adunk neki.
Tehát kövessük a következő lépéseket:
- hámozzuk meg, és reszeljük le a burgonyát (a nagy lyukú oldalon)
- sózzuk meg, és forgassuk át alaposan, majd hagyjuk pihenni 10 percig
- ezután tegyük szűrőbe, és nyomkodjuk ki belőle a felesleges nedvességet
- ízesítsük még több sóval és borssal
- egy serpenyőben forrósítsunk pár evőkanál olajat, majd kanalazzunk bele a krumpliból
- lapítsuk ki a lepényeket, és süssük mindkét oldalukon aranybarnára őket
És már készen is van a legropogósabb, legkönnyebb tócsni, ami mindig tökéletesen sikerül.
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube-on!
Még több tökéletes recept és trükk:
