A szörnyű betegség, ami megelőzhető életmódváltással egy magyar kutatás szerint

Egy 98 ikerpár bevonásával végzett kutatás szerint az egészséges életmód akár már gyermekkortól kezdve fontos szerepet játszhat a koszorúér-betegségek elkerülésében.

Azt már eddig is tudtuk, hogy a koszorúér-betegségek kialakulásában a környezeti és genetikai tényezőknek is szerepe van, de egy új Magyarországon végzett kutatás rávilágított arra, hogy az egészséges életmód már gyermekkortól kezdve fontos szerepet játszhat eme betegség elkerülésében.

A Semmelweis Egyetem klinikusai most azt találták, hogy a környezeti hatások jelentősebben befolyásolhatják az ún. nem meszes, puha plakkok formálódását, mint a genetikai tényezők. Ezek a puha plakkok veszélyesebbek, mint az időben később kialakuló meszesek, mert nagyobb eséllyel repedhetnek meg, heveny érelzáródást és szívinfarktust okozva.

A szörnyű betegség, ami megelőzhető életmódváltással egy magyar kutatás szerint

A kísérlet

A koszorúér-betegségek kialakulásának okát vizsgáló, a Circulation: Cardiovascular Imaging hasábjain megjelent kutatásban összesen 98 magyar ikerpár (120 egypetéjű iker és 76 azonos nemű, kétpetéjű iker) vett részt. Az ikrek 45-65 év közöttiek voltak, és 63,3%-uk volt nő.

Azt korábbi kutatásokból már tudtuk, hogy a genetikának erős befolyása van az érszűkületet okozó meszes plakkok kialakulására, viszont a nem meszes lerakódások örökölhetőségéről kevesebb adat áll rendelkezésre. A mostani vizsgálattal a céluk az volt, hogy értékeljük a genetikai és a környezeti hatások szerepét a meszes és nem meszes lerakódások kialakulásában szív-CT-vizsgálat segítségével felnőttkorú ikerpárok körében, akiknek a kutatás kezdetekor nem volt ismert koszorúér-betegsége

– mondta el Dr. Maurovich Horvat Pál, a Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinikájának igazgatója, a kutatási projekt vezetője.

A vizsgálatokon kívül az ikreknek egy kérdőívet is ki kellett tölteniük, melyben családi hátterükre és életmódjukra kiterjedő kérdéseket is feltettek.

A tanulmány nemzetközi szempontból is jelentős, mert az ún. klasszikus ikerkutatások során elsőként alkalmaztak célzottan szív-CT-vizsgálatot

A koszorúér-betegségek kialakulásában jelentős szerepet betöltő lerakódások (plakkok) kétfélék lehetnek: nem meszes (puha/zsíros) plakkok, amelyek általában az érszűkület kezdeti fázisában jelentkeznek, és ezek alakulhatnak az idő előrehaladtával meszes, stabil plakkokká

– hangsúlyozta Dr. Drobni Zsófia, a közlemény első szerzője.

A Semmelweis Egyetem kutatói azt találták, hogy a nem meszes plakkok kiterjedését elsősorban környezeti faktorok határozzák meg – a kialakulásban a közös környezeti tényezőknek (családi, szociális háttér) 63%-os, az egyéni környezeti tényezőknek (étkezés, dohányzás, sportolás) pedig 37%-os szerepe volt.

Ezzel szemben a meszes plakkok kialakulását az öröklődés befolyásolhatja erőteljesebben (az elmeszesedés mértékét 58%-ban, míg a meszes plakkok térfogatát 78%-ban határozták meg genetikai tényezők).

„A puha/zsíros plakkok a veszélyesebbek, ezek ugyanis megrepedhetnek, heveny érelzáródást szívinfarktust okozva. A már meszes plakkok, bár szintén okozhatnak érszűkületet, kevésbé hajlamosak a megrepedésre” – tette hozzá Dr. Tárnoki Ádám Domonkos, radiológus, egyetemi docens, aki ikertestvérével együtt kutatóként vett részt a projektben.

Már egészen fiatalkorban érdemes odafigyelni

Dr. Tárnoki Dávid László, radiológus, egyetemi docens a Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinikájáról, kiemelte:

Az eredményeink azt sugallják, hogy a nem meszes plakkok kialakulásában nagyobb szerepe lehet az egyéni környezeti tényezőknek, az életmódnak, mint a meszes lerakódásoknál. Ez arra utal, hogy a koszorúér-betegségek megelőzésére már egészen fiatalkorban érdemes figyelmet fordítani.

Az ikervizsgálatok néhány évvel ezelőtt zajlottak a Semmelweis Egyetem Városmajor Szív- és Érgyógyászati Klinikáján. Az elmúlt években a munkacsoport több elemzést is publikált európai, amerikai és hazai kongresszusokon és angol nyelvű szaklapokban. A jelenlegi tanulmány, amely néhány hete jelent meg az Amerikai Szívtársaság vezető szaklapjában, nemzetközi szempontból is jelentős, mert az ún. klasszikus ikerkutatások során elsőként alkalmaztak célzottan szív-CT-vizsgálatot, ami sokkal megbízhatóbb eredményeket alapozott meg, mint az eddig használatos kórlap- és klinikai adatelemzések.

Forrásunk volt.


Még több életmód téma:

Hozzászólások (0)

Címlapról ajánljuk

További cikkek