A ropogós zöldségfasírt 5 kötelező lépése

A zöldségfasírtok népszerűségén talán az ront a legtöbbet, hogy sokszor nem megfelelően készülnek. A sületlen, ázott pogácsák ellen készült ez a cikk, hogy örökre elfelejthessük az ilyen kudarcokat.

A tökéletes zöldségfasírt elkészítése több pilléren nyugszik. Szinte mindegy, hogy milyen zöldséget választunk hozzá, ha tisztában vagyunk a tulajdonságaival, nem tudjuk elrontani. Az itt leírt egyszerű lépések követésével ropogós, ízletes és könnyed lesz a végeredmény, és meglátjuk majd, hogy egyáltalán nem bonyolult a tökéletes zöldségfasírt elkészítése.

A ropogós zöldségfasírt öt kötelező lépése

Mi is tulajdonképpen egy zöldségfasírt?

Ebben a cikkben elsősorban arról a fajtáról lesz szó, amit valamilyen apróra vágott zöldségből és egyéb hozzávalókból sütünk, kisméretű golyók, pogácsák formájában. A tepsis vagy egyben sült fasírtokra más szabályok vonatkoznak.

Milyen zöldségből?

Tulajdonképpen bármilyen zöldséget választhatunk a fasírthoz. Az egyetlen kizáró ok az lehet, ha túl magas a nedvességtartalma (pl. paradicsom, uborka). Az ilyenek sosem fognak rendesen megsülni, bármennyire is próbálunk megszabadulni a benne lévő víztől.

Amikor alapot választunk, akkor is a nedvességet tartsuk szem előtt. A szárazabb zöldségekkel (répa, édesburgonya, zeller) máshogy kell bánnunk, mint azokkal, amelyekben sok a víz (gomba, cukkini, káposzta). Erről bővebben később.

Mivel daraboljuk?

Minél darabosabb a fasírt felülete, annál ropogósabb lesz. A kilógó szálak jobban megsülnek, mint egy tömör pogácsa egységes felszíne. Ezért a legjobban akkor járunk, ha reszeljük, vagy késsel vékony, hajlékony csíkokra vágjuk a zöldséget.

A reszelőn a nagyobb lyukú oldalt használjuk, ezzel jobb eredményt érhetünk, mint a kicsivel.

Mennyire legyen vizes?

A korábban említett „száraz” zöldségekkel nem lesz sok dolgunk: reszelés után rögtön össze is keverhetjük a többi hozzávalóval. A magas nedvességtartalmuk miatt azonban a másik kategóriába tartozókat alaposan ki kell nyomkodnunk.

A reszelt zöldséget sózzuk be alaposan, tegyük egy sűrű szövésű szitába vagy konyharuhába, és hagyjuk lecsöpögni. Körülbelül 10 perc elteltével, kézzel nyomjuk ki belőle a maradék vizet. Így biztosan nem ázik el a bekevert massza.

Mi tartja össze?

Ezen a ponton gondoskodhatunk arról, hogy a fasírt egyben maradjon sütés közben. A masszánkat különböző hozzávalókkal köthetjük meg: tojással, liszttel, zsemlemorzsával, illetve ezek keverékével.

A nedvesebb zöldségekhez használjunk több lisztet és kevesebb tojást, hogy könnyebben kezelhető állagot kapjunk. A lisztet azonban ne vigyük túlzásba, mert el tudja nyomi a zöldség ízét, és nem hagyja alaposan átsülni.

A zsemlemorzsát érdemes mindig a megformázott fasírtok külsején használni: közvetlenül sütés előtt forgassuk őket bele. Ettől is ropogósabbak lesznek.

Hogyan süssük?

A legropogósabb külső érdekében használjunk serpenyőt. Nem kell teljesen megtölteni olajjal, elég, ha a fasírtok feléig ér a zsiradék. Ha lapos pogácsákat, és nem golyókat formázunk, gyorsabban átsülnek majd, és kevesebb olajat kell használnunk.

Ha tetszett ez a cikk, nézd meg a legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon vagy a YouTube-on!


Lépésről lépésre a konyhában:

Hozzászólások

Címlapról ajánljuk

8 csodásan zöldellő, harsanó, mégis puha spárgás fogás a tavasz...

Bár az elmúlt hetekben csak néhány olyan nap volt, amikor igazán csodálhattuk a tavasz szépségét, afelől nem lehet kétségünk, hogy a spárgaszezon már javában tart! Nincs sok időnk kiélvezni ezt a csodás zöldséget, éppen ezért összegyűjtöttük a legfinomabb recepteket egy helyre, hogy neked már ne menjen el az időd a keresgéléssel.

Nosalty

További cikkek